RSS 2.0 értesítő RSS 2.0

Keresés a honlapon
.

Legfrissebb oldalak

GIMP-pel festett húsvéti tojások. Húsvéti GIMP tojás
Húsvéti tojások festése egérrel és GIMP rutinokkal.
Hópehely motívum. Hópehely motívumok
Klónozás és alakítás Inkscape szűrőkkel.
Oszlopcsarnok fantázialényekkel. 3D oszlop
Csavart torony
Fantázialények
GIMP 2.8 ecsetdinamikával rajzolt oszlopok és fantázialények.
Absztrakt csigaház képe. Csigaház és társai
Alakzatcsoport ráfektetése tetszőleges útvonalra. Inkscape tanulmány és tutorial.
3D fogaskerekek. 3D fogaskerekek Inkscape-pel
Az Inkscape "Mozgás" kiterjesztés használatának egyik módja.
Régi és új gimp nyitólapja. GIMP 2.6 és 2.8
Néhány gyakorlati szempont a GIMP 2.8 használatával kapcsolatban.
  Fölfelé mutató nyíl.

Wilber.
A képek a GIMP 2.2.15, 2.4.2, 2.6.4 és 2.8 programmal, illetve Inkscape v0.47.1 programmal készültek a
Sourceforge logo.
és az Inkscape.org jóvoltából.


Creative Commons License
Adatvédelem
Utolsó frissítés: 2014 április

Képjátékok — Alakzat-kijelölések/Összefoglaló leírás

Mottó:
Nem vagyok GIMP-guru!

2009 február



Példa szabályos alakzat-kijelölés felhasználására.

A képre kattintva a nagyobb méretű, 396x600 képpontos változat is megtekinthető.

A GIMP-ben könnyen ki tudunk jelölni alapvető geometriai alakzatokat, majd azokat befesteni, azokkal kivágni, másolni, stb. Munkánk során a négyzeten, téglalapon, körön és ellipszisen felül azonban szükségünk lehet még más, valamilyen szempontból szabályosnak mondható alakzatra, például ötszögre, csillagra, rombuszra, vagy csupán csak sima íves oldalú formákra, amelyeken nem látszik az, hogy kézzel lettek rajzolva, pláne egérrel.

Bogár kinagyítva és szabálytalan csillag alakzatba helyezve.

Hozzászólás feliratú gomb [Hogyan?]

Többféle módja is van ilyenek előállításának. Közülük három különböző funkcióra (Átalakítóeszközök, Útvonalak és Gfig) támaszkodó megoldást ismertet az alábbi leírás.

Az alkalmazott eljárások túlnyomó többsége a GIMP 2.4.x verziókkal éppen úgy működik, mint a 2.6.x sorozat tagjaival. Csak egy olyan kijelölés-rajzolási módot mutatok be, amely 2.6.x-specifikus: a legfrissebb Szabadkézi kijelölést.


Átalakítóeszközök

Forgatás

1. ábra

Elsődleges kijelölések.

Balra, csak hogy ne a levegőbe beszéljek, készítettem egy pár alapkijelölést: a felső sorban egy négyzet és egy téglalap látható az Eszközök is közül a Kijelölőeszközök között található Téglalap-kijelöléssel készítve, alattuk egy ellipszis és egy szabályos kör az Ellipszis-kijelölő eszközzel és a legalsó sorban egy szabálytalan szabadkézi kijelölés; tőle jobbra, csak emlékeztetőül, egy illusztráció a kijelölés hozzáadására, vagy kivonására.

2. ábra

Eszközök párbeszédablaka.

Az Eszközök párbeszédablakában egymás mellett jól láthatóan együtt vannak azok a funkciók, amelyekkel a szabályos mértani alapidomokból további szabályos idomokat készíthetünk. Mindjárt legfelül ott látjuk az Átalakítóeszközök között szereplő Forgatást. Nézzünk meg egy példát, mit is csinálhatunk vele.

3. ábra

Forgatás az Eszközbeállítások ablakában.

Ha az Eszközök közül a Forgatásra kattintunk, akkor három lehetőség közül választhatunk, ha belepillantunk az Eszközbeállítások párbeszédablakába. És jól is tesszük, ha belekukkantunk, mert alapértelmezésben ez az eszköz a rétegünket forgatná el, de választható benne még két további lehetőség: kijelölést vagy útvonalat is forgathatunk. Ha az Átalakítás sorban a kijelölést jelző, szaggatott vonalakkal jelölt piros négyzetre kattintunk, akkor már csak a képablakba kell még kattintanunk egyet, s arra felbukkan a Forgatás ablaka (4. ábra).

4. ábra

Forgatás ablaka.

Ebben a talpán álló négyzetet elforgathatjuk például úgy, hogy a csúcsán egyensúlyozzon, ha a forgatási Szögre 45 fokot írunk be. Az eredeti négyzetkijelölés éppen a 300x300-as kép közepére lett rajzolva. Forgatási középpontként pedig alapértelmezésben az objektum közepe jelenik meg, azaz jelen esetben a 150-150-es x-y-koordináta.

5. ábra

Forgatás képe beállítás közben a képablakban.

A képablakban ezenközben az 5. ábra látványát szemlélhetjük.

6. ábra

Elforgatott kijelölés.

Ha a Forgatás ablakában (4. ábra) rákattintunk a Forgatás gombra, akkor a GIMP előállítja a 6. ábrán látható végeredményt, amit fölöttébb szabályos rombusznak látunk, pusztán azért, mert a csúcsán áll. (Oldalán fekvő korában még nem volt ez így.)

Innentől kezdve már azt csinálunk a kijelölésünkkel, amit akarunk: befesthetjük, vagy másolhatjuk, kivághatjuk vele az alatta fekvő képterületet, ha ott történetesen van valami, például egy fotó, a példabeli semleges fekete háttérrel ellentétben.

Átméretezés

7. ábra

Átméretezés párbeszédablaka.

Ha az Eszközök párbeszédablakában a Méretezésre kattintunk rá, akkor megint egy olyan funkcióhoz jutunk, amellyel szabályos alakzatokból más formájú szabályos alakzatok hozhatók létre. Az Eszközbeállítások ablakában most is a Kijelölés ikonjára kell kattintanunk az Átalakítás sorban, majd még egyet a képablakba.

8. ábra

Átméretezés ablaka.

Az átméretezési funkció ablaka a 8. ábrán látható. Ha a Szélesség és Magasság sor beviteli mezőitől jobbra látható, kis láncot ábrázoló gombra kattintunk, akkor egymástól függetlenül változtathatjuk a kijelölésünk szélességét és magasságát: ekkor nem őrződik meg az eredeti méretarány. És éppen ezt használhatjuk fel újabb alakzatok előállításához.

9-10. ábra

Képablak átméretezés beállítása közben. Átméretezés eredménye.

Ha a fenti ablakban az eredetileg 211 képpontos magasságot átírjuk például 100-ra a méretarány-őrzés kikapcsolása (lánc) után, és Enter-t nyomunk a billentyűzetünkön, akkor a balra látható kép fogad bennünket a képablakban. Látszik az eredeti, csúcsára állított négyzet, de fölötte a lapítottabb rombusz is, amely akkor áll elő, ha a Méretezés ablakában rákattintunk az Átméretezés feliratú gombra.

Az eredményt a 10. ábra mutatja.


Nyírás

11. ábra

Nyírás párbeszédablaka.

Az Átalakító műveletek közül a Nyírást is választhatjuk. Az Eszközbeállítások nyíráshoz tartozó ablakában megint a Kijelölést kell választanunk az Átalakítandók közül, és megint kattintanunk kell egyet a képablakba.

12. ábra

Nyírás ablaka.

A nyírás bemutatásához egy vízszintesen fekvő ellipszis-kijelölésből indultam ki. X-, vagy y-irányban lehet nyírni egy alakzatot. Most a függőleges y-tengely menti nyírást választottam, annak értékét pedig -100-ra állítottam be. Így egy balról alulról jobbra fölfelé dőlő ellipszist állít elő a program, ha lenyomjuk a Nyírás ablakában a Nyírás feliratú gombot.

13-14. ábra

Képablak nyírás beállítása közben. Nyírás eredménye.

A paraméterek beállításkor a 13. ábrát láthatjuk, a művelet végrehajtása után pedig a 14. ábrát. Persze a másik irányba is dönthetjük a kijelölésünket, ha pozitív számot adunk be y-eltérésként, vagy vízszintesen, az x-tengely mentén is módosíthatjuk az ellipszisünk, vagy egyéb kijelölésünk alakját.


Perspektíva

15. ábra

Perspektíva eszközbeállítási párbeszédablaka.

Egy további Átalakítóeszköz a Perspektíva, amely távlatot ad az objektumunknak. Lényegében a síkunkban valójából elő sem forduló harmadik dimenziót, a z-tengely irányú mélységet lehet vele szimulálni, de nemcsak erre használható. Az Eszközbeállítások Perspektíva ablakában megint a Kijelölést kell választanunk az Átalakítandók közül, s újfent kattintani a képablakban, mire felbukkan a perspektíva ablaka (16. ábra).

16. ábra

Perspektíva funkció ablaka.

Szerencsére nem ebben kell ügyködnünk, hanem a képablakban (17. ábra).



17. ábra

Képablak Perspektíva beállítása közben.

18. ábra

Perspektívikus átalakítás eredménye.

Az eredeti kijelölés egy négyzet, amely egy kicsit karakteresebb, szaggatott fehér vonallal látszik. A perspektivikus átalakítással olyan alakzattá változtathatjuk, amely őrzi még az eredeti kijelölés körvonalainak jellegét (zöldes, finomabb vonallal jelölve az új forma). A perspektíva-négyszög oldalaira vagy a külön kiemelt sarkaiba kattintva húzással beállíthatunk egy újabb síkot. Most például be lett döntve az eredeti négyzetsíkunk, hogy a felső éle tőlünk távolabbra, s ezért kissebbnek látsszon. Érdemes még megfigyelni, hogy a művelethez túl is léphetünk a képünk keretein, mint ahogy a perspektivikus sík alsó két sarkánál ez történt a jelen példában.
A művelet eredménye a 18. ábrán látható. Ehhez a Perspektíva ablakban (16. ábra) rá kell kattintanunk az Átalakítás feliratú gombra.

Tükrözés

19. ábra

Tükrözés párbeszédablaka.

A Tükrözés nevű eszközzel nem állítunk elő új formát, csak a már kirajzolt kijelölésünket tükrözzük vele függőlegesen, vagy vízszintesen. Mégis érdemes megemlíteni, mert nem szükségszerű, hogy az alakzatérzékelésünk szimmetrikus legyen, vagy ha szabadkézi kijelölést alkalmazunk, akkor a kezünkkel bármely irányban egyforma tehetséggel húzzuk a vonalakat. Ha tehát könnyebb egy alakzatot valamilyen irányban elképzelnünk és/vagy megrajzolnunk, akkor abból induljunk ki. Ráérünk utána megfordítani a formánkat.

Ha az Eszközök közül kiválasztottuk a Tükrözést, akkor az Eszközbeállítások hozzá tartozó párbeszédablakában a Kijelölést adjuk be arra nézve, hogy mire terjedjen ki a művelet Hatóköre. Az illusztráción az is látszik, hogy most példaképpen vízszintesen fogunk tükrözni.

20-21. ábra

Tükrözés eredménye. Tükrözés előtti kép.

Ha a képablakba kattintunk, akkor mindjárt tükröződik is a kijelölésünk, nem látunk belőle előképet. A 20-21. ábrák közül a baloldali a tükrözés előtti kijelölést mutatja, a jobboldali pedig a tükrözés utánit.

Szabadkézi kijelölés GIMP 2.6.x-ben

22. ábra

Szabadkézi kijelölés a képablakban.

Bár nem tartozik szervesen ide, de azért meg kell említenem még a GIMP 2.6.x sorozatban helyett kapott új szabadkézi kijelölés funkciót, amely egyesíti magában a 2.4.x sorozat szabadkézi kijelölését, de az útvonalak funkció (vagy a vonalrajzolás Shift + kattintás) elemét is tartalmazza. Ha lenyomva tartott egérgombbal rajzolunk körül egy területet a 2.6.x-ben, akkor ez a funkció hasonlóan működik, mint azt a GIMP fiatalabb korában megszokhattuk, azzal a különbséggel, hogy most a kurzormozgással vissza kell jutnunk a kiindulópontig, hogy elkészüljön a kijelölés. A baloldali ábra egy köztes állapotban lett lefotózva, amikor a körvonal még nem zárult be. Ha csak helyenként rakunk föl pöttyöket a vásznunkra ezzel az eszközzel, akkor a pontokat egyenes szakasszal köti össze a GIMP 2.6.x, ha viszont folyamatosan lenyomva tartott bal egérgombbal húzunk a terepen, akkor bármilyen alakú nyomvonalat fölvehetünk.

Útvonalak

23. ábra

Útvonalak eszközbeállítási párbeszédablaka.

Valamilyen szempontból szabályosnak mondható körvonalú alakzatokat az Útvonalak eszközzel is rajzolhatunk, s ezeket az alakzatokat szerencsére egyetlen kattintással kijelöléssé alakíthatjuk. Az útvonalakat a b gyorsbillentyűvel (gyárilag beállított kód) kapcsolhatjuk be, vagy a képablak menüsorából az Eszközök almenüjéből hívhatjuk meg, vagy az Eszközablakban rákattinthatunk.

Két párbeszédablakot is érdemes megnyitva tartanunk, ha az útvonalakat használjuk. Az egyik a balra látható Eszközbeállítások ablak, a másik a 24. ábra Útvonalak önálló párbeszédablak.

24. ábra

Útvonalak saját párbeszédablaka.

Alapértelmezésben az Eszközbeállítások ablakában (23. ábra) a Tervezés van bejelölve. Ebben állva a képablakban kattintásokkal és húzásokkal rajzoljunk ki egy nekünk tetsző alakzatot, vagy például egy fotónkon szereplő valamilyen téma körvonalait rajzoljuk körül útvonalakkal. Ha csak pontokra kattintunk, akkor azokat egyenes szakasszal köti össze a GIMP, ha kattintás után még mindig lenyomva tartott egérgombbal húzunk is, akkor pedig görbével. A görbénk zárásához álljunk a kurzorral a kezdőpontra, nyomjuk le a Ctrl billentyűt, s lenyomva tartva kattintsunk az egér bal gombjával az első, a kezdő pontra, mire a görbénk bezárul.

Az alakzaton utólag is módosíthatunk, ha a pontokra (rögzítésekre) rákattintunk, akkor azok húzással arrébb helyezhetők, ha pedig a rögzítésekhez tartozó vezérlőpontokra kattintunk, akkor azok karja húzással rövidíthető, vagy meghosszabbítható, és maguk a karok is elfordíthatók, s ezzel módosíthatunk a rögzítőpontok közötti görbeszakaszok ívén, hajlásán. Magukra a görbékre is kattinthatunk és húzással arrébb mozgathatjuk őket. Ha ehhez túl kevés lenne a pontunk, akkor váltsunk át a munkaablakban Szerkesztés módra. Ekkor a görbére kattintva a kattintás helyén új pont keletkezik. Visszaváltva Tervezésre most már pontosan tudjuk illeszteni a görbe húzásával az útvonalunkat az elképzelt alakzathoz vagy a képünkön már meglévő körvonalhoz.

Ha úgy találjuk, hogy az alakzatunk nem jó helyre esik a képen belül, akkor az egészet arrébb helyezhetjük anélkül, hogy az ívén valamit is változtatnánk. Ehhez a munkaablakunkban kattintsunk az Áthelyezés felirat melletti körbe. Ha visszamegyünk a képablakunkhoz, és rákattintunk valahol az útvonal-görbénkre, akkor ezután már húzással tetszőleges helyre vihetjük az egész alakzatot.

Ha meg vagyunk elégedve az alakzatunkkal, akkor többféleképpen is kijelöléssé alakíthatjuk: például az Eszközbeállítások párbeszédablakában (23. ábra) az Útvonalat kijelöléssé feliratú gombra kattintva, vagy az Útvonalak saját párbeszédablakában (24. ábra) az alsó gombsorban balról az ötödik gombra kattintva. Utóbbiban a gombra állva a kurzorral még arról is felvilágosítást kapunk, hogy hogyan tudjuk már meglévő kijelöléshez hozzáadni, abból kivonni, vagy azzal metszetet készíteni az útvonalunkkal.

Még az is látszik a 24. ábrán, hogy az útvonalakat némiképp hasonlóan fogja föl a GIMP, mint a rétegeket. Egy útvonal törölhető, másolható, följebb-lejjebb léptethető, sőt, láthatóvá tehető és elrejthető, kapcsolható (lánc) és kapcsolás alól feloldható, ha a szemet vagy a kis láncot ábrázoló ikonjának helyére kattintunk, a rétegeknél már megszokott módon. (A 24. ábrán a láthatóság ki van kapcsolva, és nincs kapcsolva az útvonal.)

25. ábra

Egyenes és íves útvonalak.

Hogy már valami kontrétumot is lehessen látni, balra, a 25. ábrán egy egyenes és egy íves oldalakkal körülhatárolt alakzat is látható.

26. ábra

Kijelöléssé alakított és kitöltött útvonalak.

A jobboldali illusztráción viszont már kijelöléssé lett alakítva az útvonal, és a Színátmenetek közül a Horizon 2 nevűvel ki lett töltve Formázott (gömbölyű) lefutással.

Vagy kijelölt állapotban, vagy még útvonal stádiumban alkalmazhatjuk az útvonalakon is az Átalakító műveleteket, pl. a nyírást, forgatást stb.


27. ábra

Forgatás eszközbeállítási lehetőségei.

A 27. ábra megint csak az Eszközbeállítások ablakát mutatja azután, hogy az Eszközök közül például a Forgatást választottuk ki. Útvonal forgatásához persze ésszerűen az Átalakítások közül az útvonalat jelző, sorban a harmadik gombra kattintsunk.

28. ábra

Forgatás ablaka.

A 28-29. ábra egy példa arra, hogy mit látunk a képernyőnkön, amikor a 25. ábra útvonalait próbáljuk meg elforgatni. Ha a képablakba kattintunk, akkor felbukkan a Forgatás ablaka (28. ábra). Az elforgatás szögére +20 fok lett beállítva, de ebben a példában nem a kép középpontja volt a forgatás középpontja, hanem a szabálytalan alakú csillag jobboldali ágának a csúcsa. Ehhez a képablakban a forgatási középpontot jelző kis szálkeresztes kör közepébe kell kattintanunk és húzással arra a pontra vinnünk, amely körül forgatni szeretnénk az útvonalainkat.

29. ábra

Útvonal forgatása a képablakban.

30. ábra

Láthatóvá tett útvonal.

Ha az eddig elmondottak dacára nem látunk semmit a képablakban, akkor az azért van, mert nem tettük láthatóvá az útvonalunkat egyéb műveletek alkalmazása után. Az Útvonalak saját párbeszédablakában (30. ábra) kattintsunk a szemet ábrázoló ikon helyére, és lőn: megjelenik a láthatóságot jelző szemikon, a képablakban pedig az útvonal.


31-32. ábra

Útvonal forgatás előtt. Útvonal forgatás után.

Az összehasonlíthatóság kedvéért a 31-32. ábrán látszik a forgatás előtti (baloldali kép) és utáni állapot. Utóbbihoz akkor jutunk, ha a Forgatás ablakában (28. ábra) rákattintunk a Forgatás gombra.


Gfig

Van még egy lehetőségünk, amely tág teret ad a kezdeményezésnek, ha szabályos körvonalú alakzatokat szeretnénk kijelöltetni. A GIMP menüsorában a Szűrők --> Megjelenítés --> Gfig kattintásokkal egy kis rajzoló alprogramhoz jutunk, amelyben kész rutinok vannak alakzat-rajzolásra. Ez ugyan nem kijelöléseket állít elő, hanem kirajzolt körvonalakat vagy kifestett idomokat, de azok már könnyedén kijelöléssé alakíthatók például Szín szerinti kijelölés vagy Varázspálca-kijelölés alkalmazásával.

33. ábra

Sokszög-rajzolás Gfig-gel.

A Gfig-et választva felbukkan annak ablaka a képernyőnkön (33. ábra). Az idevágó illusztrációkat a GIMP 2.6.4-es verziójával készítettem, de nem azért, mert a 2.4.x-es sorozatban nincs benne ez a lehetőség. De benne van, csak mivel azt a verziómat sötét színű bőrbe (GIMP skin) húztam, ezért honlapon kevésbé látszanak rajta jól az ikonok.

A kijelöléshez csak átmenetileg lesz szükségünk a Gfig-re, ezért az ebben rajzolt alakzatok rétege csak segédréteg. Nem kell azonban külön nyitnunk egy réteget erre a célra, mert a Gfig ezt automatikusan megteszi: egy átlátszó rétegalapú rétegbe rakja le az idomainkat, amely rétegnek a Gfig nevet adja.

A Gfig-ből most csak a zárt alakzat rajzolását fogjuk igénybe venni: sokszöget, csillagot, és íves formákat készítünk.
Az illusztráción éppen a sokszög rajzolás van kiválasztva a Fájl - Szerkesztés menüsor alatti eszközsorból (balról a hatodik gomb az eszközök közül), de itt található még a csillag-rajzolás, az ívrajzolás és a Bézier-görbe is, hogy csak egy pár példát mondjak. Ha a sokszög-rajzolást választottuk ki, akkor az előnézeti ablak tetejétől jobbra eső Eszközbeállításoknál megadhatjuk, hogy hány oldalú legyen: a példában ötszög lett megadva, ami szabályos ötszöget jelent.

A Körberajzolás felirat melletti kis négyzet eleve ki van pipálva, de ha nem volna, akkor jelöljük be. Alatta látható egy téglalap, amelybe kattintva beállíthatjuk, hogy milyen színnel legyen körberajzolva az alakzatunk. Láthatóan a fehéret állítottam be. A Tallózás gombra kattintva választhatjuk ki az ecsetet egy külön kis ablakban, amely a 34. ábrán látható.

34. ábra

Ecset kiválasztása Gfig-hez.

Láthatóan a 7x7 méretű, elmosódott körvonalú ecsetet (Circle Fuzzy (05)) választottam ki a festőeszközök közül. Ezután lenyomhatjuk a Bezárást. Térjünk vissza a Gfig ablakához: még választhatjuk azt is, hogy az alakzatunk ki legyen töltve. Erre ugyan most nincs szükség, de azért a példa kedvéért a Kitöltés legördülő menüjéből beállítottam az Alakzat színátmenetet. Az alatta lévő téglalapba kattintva felbukkan a színátmenet-gyűjtemény (35. ábra), amelyből az arany (Golden) átmenetet jelöltem ki. A többi beállítás megfelel úgy, ahogy a program feldobta: a képablakunkban is látszani fog a rajzolt eredmény, és nemcsak a Gfig előnézeti ablakában, mivel a Kép megjelenítése be van kapcsolva.

35. ábra

Színátmenet kiválasztása Gfig-hez.

Ha sokszöggel, vagy csillaggal rajzolunk, akkor amelyik pontra először kattintunk a kurzorunkkal a Gfig ablakában, az lesz az alakzat középpontja, s onnan húzással növelhetjük az ábrát, és közben a kurzor kerületmenti mozgásával forgathatjuk is, amíg tetszeni nem fog a látvány.

36. ábra

Rétegek ablaka Gfig-réteggel.

A 33. ábrán a Gfig előnézeti ablakában már láthatjuk ugyanazt, ami a képünkbe is bekerül, ha a Gfig ablakában jobboldalt alul látható Bezárás gombot lenyomjuk: egy fehérrel körberajzolt, arany-feketével kitöltött ötszöget.

Ha pedig belenézünk a Rétegek párbeszédablakába, akkor ott van a Gfig rétegünk (36. ábra).

37. ábra

Gfig ablaka csillag rajzolásakor.

A következő példában egy négyágú csillagot rajzolunk az ötszög mellé, de kikapcsoljuk a színátmenetes kitöltést. A csillag-alakzat rajzolását az eszközsorban balról a 7. gombra kattintva kapcsolhatjuk be, és az Eszközbeállításoknál adhatjuk meg, hány ágú legyen a csillag: jelen esetben négy.

38. ábra

Ötszög és csillag képe.

Ha a Bezárásra kattintunk a Gfig ablakában, akkor a 38. ábrán látható képet kapjuk a képablakban.

38. ábra

Bézier-görbék rajzolása.

Ha zárt Bézier-görbét akarunk (a Gfig eszközsorában balról a kilencedik alakzat), akkor annak Eszközbeállításai alatt pipáljuk ki a Zárt felirat melletti kis négyzetet (az illusztráción takarja a Gfig tájékoztató felirata, de a Vonalkeret megjelenítése fölött láthatja ki-ki a saját képernyőjén). A Bézier-görbénél a kiinduló pontra kattintunk, majd egy másik pontra, hogy az egy szakasz végpontja legyen (erre még nem történik semmi), majd ha elmozdítjuk a kurzort erről a pontról, akkor látjuk kirajzolódni a görbe ívét, amely változik a kurzorunk mozgásával. Ha tetszik az alakja, akkor a Shift lenyomása mellett kattintsunk újra, és a görbe be fog záródni.
A 38. ábrán az előnézeti ablak bal alsó sarkában láthatók Bézier-görbével rajzolt zárt görbék, némiképp emlékeztetve virágszirmokra.

Ennek az oldalnak nem célja a Gfig használatának részletes ismertetése, de próbálkozással mindenki maga is rájöhet, hogyan működik. Ezen felül az alakzatokat jelölő ábrákra ráállva a kurzorral tájékoztató szöveg is felbukkan. Ha valamit elrontottunk, vagy egy alakzatot, vonalat, görbét át akarunk helyezni, vagy átalakítani, sokszorozni stb. akkor erre találunk eszközöket az eszközsorban.

Ha készen vagyunk a rajzunkkal, kattintsunk a Gfig ablakában az alsó sorban látható Bezárás gombra.

Ha azt akarjuk, hogy a Gfig-alakzatainkról készített kijelölések egyenletes, sima vonalú körvonalúak legyenek, akkor vagy mossuk el Gauss-elmosással az alakzatokat, vagy a kijelölőeszköz, pl. Varázspálca-kijelölés kiválasztása után állítsunk be a kijelölésnek lágy szélt.

39. ábra

Alakzat körüli rész kijelölése és színátmenetes kifestése a képablakban.

A baloldali ábrán az az állapot látszik, amikor a Gfig segédréteg alakzatokat körülvevő átlátszó területére kattintottam a kijelölés bekapcsolásához, majd nyitottam egy újabb réteget és abban a kijelölt részt sugaras lefutású trópusi színátmenettel kifestettem. Ennél a lépésnél csak az a fontos, hogy ne felejtsük el a kijelölés bekapcsolása előtt a Gfig rétegre kattintani a Rétegek ablakában, hogy az legyen az aktív réteg, majd átkattintani a feldolgozandó (például kifestendő, kivágandó stb.) rétegre, hogy a kijelölés, amely az összes rétegen keresztülhúzódik, abban érvényesüljön.

40. ábra

Rétegek ablaka feldolgozott réteggel és Gfig segédréteggel.

A 40. ábra a Rétegek ablakát mutatja legalul a fekete háttérréteggel, fölötte a Gfig segédréteggel és legfölül a már kifestett új réteggel, az összhatás pedig a 41. ábrán látható: ebben a Gifg segédréteg már ki lett törölve a képből, s a színes felső réteg Egy réteggé lapítással (a Kép menüből) egyesítve lett a fekete alapréteggel. A szabályos alakzataink pedig fekete lyukként tűnnek elő a képből.

41. ábra

Elkészült kép.

Az oldal tetején látható ablak vonalai a különféle kijelölések kombinációjával készültek. Útvonalakkal lett kirajzolva a csúcsos felső kupolaforma, az kijelöléssé lett alakítva, ehhez hozzá lett adva egy téglalap-kijelölés. Egy külön, átlátszó rétegben mindez körül lett rajzoltatva, majd egy további Gfig rétegben hozzá lett adva egy csillag. A csillag csúcsait sima vonalrajzolással összekötöttem a kupolával, majd a csillagos és a kupolás-téglalapos réteget összefésültem egymással. Innentől kezdve Szín szerinti kijelölést alkalmaztam az átlátszó területekre, majd megfordítottam a kijelölést, megnöveltem, lágyítottam a széleit, s mozaikos aranyszínű, három dimenziósnak látszó keretté alakítottam.

Példa kijelölést alkalmazó tutorialra:
Fotóból freskó


A képek előállításához GIMP for Windows 2.4.2 és 2.6.4 képfeldolgozó programot használtam a sourceforge.net jóvoltából.


 
Kezdőlap | GIMP tutorialok 1. | GIMP tutorialok 2. | Inkscape tutorialok | Képsorozatok | Honlaptérkép | Pihentetőül | Kapcsolat | Lap tetejére

Creative Commons License
Ahol másként nincs jelezve, a honlap tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételei szerint használható fel.
Szerző: Improcyon