RSS 2.0 értesítő RSS 2.0

Keresés a honlapon
.

Legfrissebb oldalak

GIMP-pel festett húsvéti tojások. Húsvéti GIMP tojás
Húsvéti tojások festése egérrel és GIMP rutinokkal.
Hópehely motívum. Hópehely motívumok
Klónozás és alakítás Inkscape szűrőkkel.
Oszlopcsarnok fantázialényekkel. 3D oszlop
Csavart torony
Fantázialények
GIMP 2.8 ecsetdinamikával rajzolt oszlopok és fantázialények.
Absztrakt csigaház képe. Csigaház és társai
Alakzatcsoport ráfektetése tetszőleges útvonalra. Inkscape tanulmány és tutorial.
3D fogaskerekek. 3D fogaskerekek Inkscape-pel
Az Inkscape "Mozgás" kiterjesztés használatának egyik módja.
Régi és új gimp nyitólapja. GIMP 2.6 és 2.8
Néhány gyakorlati szempont a GIMP 2.8 használatával kapcsolatban.
  Fölfelé mutató nyíl.

Wilber.
A képek a GIMP 2.2.15, 2.4.2, 2.6.4 és 2.8 programmal, illetve Inkscape v0.47.1 programmal készültek a
Sourceforge logo.
és az Inkscape.org jóvoltából.


Creative Commons License
Adatvédelem
Utolsó frissítés: 2014 április

Képjátékok — Instant bokor/Tutorial

2009 október

GIMPresszionistával készült bokorrajz.

Hozzászólás feliratú gomb [Hogyan?]


A GIMPresszionista funkció félkész szinten leszállít nekünk egy ilyen bokrot: csak bele kell öntenünk a festékfoltjainkat, néhány értéket beállítanunk, és lombcsoportokat kapunk, különösebb nehézség nélkül. Ez az ujjgyakorlatnak megfelelő tutorial kezdő-középfokozatban tartó GIMP-felhasználóknak szól.

A módszer tovább is cifrázható, finomítható. Ez a leírás a minimumot mutatja be; mennyit kell dolgoznunk ahhoz, hogy egy, már hihető illúziót kapjunk.

A leírás képanyaga 2.6.4 verziószámú GIMP-pel készült, de a 2.4.x sorozat tagjaival is előállítható.

A baloldali képre kattintva a nagyobb méretű, 490x490 képpontos változat is megtekinthető.

A GIMPresszionista használatáról szóló leírások gyűjteménye az Összefoglaló írások alatt található.


1. ábra

Háttérkép bokorhoz.

A tutorialban megemlített gyorsbillentyűknél a gyári beállításokra hivatkozom. Ha valaki ezeket átállította, akkor értelemszerűen a saját kódjait alkalmazza.

2. ábra

Fűecset a tájhoz.

A tutorialban megadott méretek egy 600x600 képpontos képhez illeszkednek. Nyissunk egy új képet (Ctrl+n billentyű-kombinációval), adjuk be ezeket a méreteket Szélességre és Magasságra. A bokor háttere tetszőleges lehet. Annak megrajzolását most nem ismertetem; ki-ki használja a saját fantáziáját. [Tájékoztatásul: a tutorialkép háttere fehér alapra halványított Land 1 színátmenettel készült, az Gauss-elmosással el lett mosva, és fűecsettel (2. ábra), elszórással, helyenként ecset-elforgatással, -tükrözéssel váltogatva be lett festve az alja.]

Ez a képünk első rétege, amelynek Háttér lesz a neve, mint az látható a Rétegek ablakában.

3. ábra

Szín telítettségének maximumra állítása.

1. Nyissunk új réteget a Rétegek ablakában Lomb 1 névvel, képméretben (600x600) és átlátszó rétegkitöltéssel.

Az Elő-/háttérszín ablakában állítsunk be egy sötétebb és egy világosabb zöld színt. A sötétebbik legyen az előtér színe. A jelenlegi példában a sötétzöld HTML-kódja 54bd00, a világoszöldé pedig dddf00 lett.

A GIMPresszionista alkalmazásakor tapasztalhatjuk, hogy a kiinduló színeink a funkció lefuttatása után fáradtabb, telítetlenebb színekké alakulnak, ezért most élénk, maximális telítettségű színeket állítsunk be. Az Elő-/háttérszín ablakában a Színskála gombra kattintva az S (Saturation, azaz Telítettség) skála csúszkáját húzzuk a maximális 100%-ig.

4. ábra

Ecsetek ablaka.

A p billentyűnk lenyomásával, vagy az Eszköztárról kapcsoljuk be az Ecsetet. Az Ecsetek ablakában válasszuk ki a Circle (19), legnagyobb méretű, éles szélű ecsetet.

5. ábra

Eszközbeállítások ablaka ecsettel.

Az Eszközbeállítások ablakában maradjunk az alapértelmezett beállítások mellett: a Mód legyen Normál, az Átlátszatlanság 100%, a Méretezés 1,00. További funkciókat nem kell bekapcsolnunk.

6. ábra

Lombcsoport festett alapja a képablakban.

2. Az ecsettel rajzoljunk durván egy bokorkezdeményt, olyan alakban, és a képen belül oda, ahová a bokrot szánjuk. Több rétegű képet fogunk készíteni, hogy a bokornak látsszon a mélysége is; legyen térhatása. Ez az első lombréteg, ez fog leghátulra kerülni. A bokor helyének megállapításakor vegyük figyelembe, hogy a GIMPresszionistánál vetett árnyékot is fogunk alkalmazni, s az úgy állítja be a megvilágítás irányát, hogy az balról felülről jobbra lefelé mutat, a vízszintes sík alá 45 fokkal. Persze tükrözhetjük is a kapott rétegeinket vízszintesen is, ha jobbról jövő fényt szeretnénk. Ha középre rakjuk a bokrot, akkor nem kell elgondolkodnunk annak képen belüli helyéről.

A sötétebb zölddel rajzoljuk ki a lombrészlet tömbjét, kattintsunk a két szín váltónyilára, majd az immáron világoszöld előtérszínnel pedig helyezzünk el benne kisebb foltokat, hogy változatosabb legyen a kép.

Akkor most jöhet a GIMPresszionista. Az alábbi illusztráción először próbáltam ki a GIMP egy másik funkcióját, amellyel könnyen lehet kép-térképet (image map) készíteni. Remélem, mások gépén is működik a további felbukkanó képek megjelenítése. Ha a kurzorral az Ecset ... Általános gombokra kattintunk, akkor megtekinthetők a GIMPresszionista további füleihez tartozó beállítások is. A Profil laphoz nem készült külön kép, mert az most lényegtelen a munkánk szempontjából.
[Ha valaki érez magában emberbaráti hajlamokat és visszajelez nekem a honlap főmenüjében a Kapcsolatnál megadott címen, vagy a nyitókép Hozzászólás gombjára kattintva a Picasa webalbumban, hogy működik-e vagy sem a kép-térkép, azt megköszönöm neki, mert mindkét esetben van további teendőm.]

7. ábra

GIMPresszionista Papír füle.

3. A képablakban a Szűrők —> Művészi —> GIMPresszionista úton hívjuk meg a kis festőművészünket. Mint már mondottam, a Profil beállításai közömbösek jelen esetben, ezért kezdjünk a PAPÍR füllel. Voltaképpen mindegy, melyik papírtípus van bejelölve, mert annak Méretezését (3,0) és Kiemelkedését (0,0) is vegyük minimálisra, hogy ne zavarjon be a képbe.

Lépjünk tovább az ECSET fülre. Hogy stílusosak legyünk, válasszuk most a belső, gördítősávos ablakból a leaf01.pgm nevű levélecsetet, rákattintva annak fájlnevére. (Más ecsettel is dolgozhatunk, pl. szív-alakú leveleink is lehetnek, csak akkor ahhoz kell majd igazítanunk a többi beállítást.) A Gamma-értékhez nem kell nyúlnunk, viszont a méretarányt az alapértelmezett 0,00 értékről vigyük le pl. -0,13-ra, hogy függőlegesen lapult legyen a levelünk. A valóságban nem gyakori az, hogy minden levél éppen szemben helyezkedik el velünk; inkább oldalról látjuk őket, azaz rövidülésben. A Kiemelkedést meghagyhatjuk 12,0 értéken, hogy ne ugorjanak ki durván a leveleink, mert akkor nem lesz természetes hatásuk.

Lépjünk tovább a TÁJOLÁS fülre. Beleadhatunk apait-anyait: engedélyezzük, hogy a levelek minden lehetséges irányba mutassanak (összesen 30 irányunk van, használjuk ki mind), és ehhez engedélyezzük a 360 fokos, vagyis teljes körbefordulást lehetővé tevő, 360 fokos Szög-kiterjedést is.
Az Irány alatt válasszuk a Véletlent, hogy a leveleink össze-vissza álljanak majd, változatossá téve a látványt.

Kattintsunk a MÉRET fülre. Most három különböző méretet engedélyeztem. Ez persze növelhető, ha valaki nagyobb méretszórást szeretne. A Minimális méretre legalább 30-at állítottam be, a Maximálisra pedig 60-at. Itt nem árt optimalizálnunk: lefuttatva a GIMPresszionistát láthatjuk az eredményen, hogy melyik ecsetnél mekkora a minimális méret, amelyik még működik, illetve milyen mérettartományban néz még ki jól az illető ecset. A levél ennél kisebb méreteket alkalmazva már nem annyira látványos, de persze azokat is lehet használni, különösen ha a bokor nem a képünk központi, és egyetlen eleme, hanem csak egy nagyobb táj része. Ott még természetes is, ha a levelek egy kissé elmosódottabban látszanak.
A Méreteloszlásra most is a Véletlent jelöltem be, hogy ne legyen túl sok dolgunk az ágak vége felé kisebbedő levelekkel (bár ez is megoldható a GIMPresszionistában, csak több kísérletezéssel).

Következik az ELHELYEZÉS. Itt választhatunk a Véletlenszerűen történő levélfelrakás, vagy az Egyenletes eloszlás között. Természetesen a Véletlenszerű felel most meg a céljainknak, úgyhogy ezt jelöljük be. A Vonássűrűséget viszonylag ritkára vettem, 12-es értékre. Más bokortípusnál, vagy más árnyékmélységnél, levélméretnél ennél nagyobb is szóba jöhet. Vegyük figyelembe, hogy a mostani példában vetett árnyékot is alkalmazni fogunk. Ettől automatikusan ritkább lesz a levélseregünk, mert kevesebb fog beférni belőlük a kifestett tartományba, hiszen az árnyékkal éppen azt jelképezzük, hogy a levelek távolabb esnek egymástól.

A SZÍN fülnél most ne alkalmazzunk Színzajosítást (=0). Az ecset középpontját válasszuk ki a levélszínek beállításánál, ha a felfestett színeink között nincs túl nagy árnyalatbeli, vagy értékbeli különbség. A másik lehetőség, az ecset alatti átlag homogénebbé, egyenletesebbé teszi a szín és értékeloszlást. A bokrunknál pedig most éppen azt szeretnénk, hogy a levelek azért jól váljanak el egymástól. Ez a leghátsó rétegnél ugyan nem igazán fog látszani, de az előtérbe kerülő lombrétegeknél már lényeges lesz a különbség.

Az utolsó fül az ÁLTALÁNOS. A levelek hátterére négy lehetőségünk van; most válasszuk azt, hogy a levél körüli részek legyenek Átlátszóak. A Szélek megrajzolása megmaradhat bekapcsolt állpotban. Kapcsoljuk viszont be a Vetett árnyékot a hozzátartozó kis négyzet kipipálásával. A Szélek sötétítését ízlés szerint állíthatjuk be. Az alapértelmezett 0,10 helyett 0,20-at állítottam be, hogy az egyes levelek vékony fekete körvonalat kapjanak.

Ha kérünk Vetett árnyékot (amely a Szűrők —> Fény és árnyék —> Vetett árnyékhoz hasonlóan alapértelmezésben azonos számértékű X- és Y-eltolással rendelkezik, és mindkettő pozitív érték, vagyis ekkor az objektumunk jobbra és lefelé fog árnyékot vetni a vízszintes síktól számított 45 fokban), akkor annak néhány paraméterét is változtathatjuk. Az Árnyék sötétítését 60,00-ra vettem (ez jelenti az átlátszatlanságát), a mélységét 10-re (ez felel meg az X- és Y-eltolásnak), az elmosását pedig 10-re növeltem. Az Eltérési küszöbbel most nincs dolgunk, az maradhat az alapértelmezett 0,10-es értéken.

8. ábra

Első lombréteg GIMPresszionista futtatása után.

Ha minden beállítással készen vagyunk, akkor OKézzunk. Az eredmény a 8. ábrán látható. Észlelhetjük, hogy az árnyékok nemcsak az egymás alattinak látszó levelekre vetülnek, hanem az égboltra is (a 10. ábrán kinagyítva is látható).

9. ábra

Varázspálca-kijelölés az Eszközbeállítások ablakában.

3. A zavaró árnyékfoltokat szedjük ki a képből. Az u billentyűnk lenyomásával kapcsoljuk be a Varázspálca-kijelölést. Ha nem akarunk éles szélű, recés körvonalakat kapni, akkor az Eszközbeállítások ablakában pipáljuk ki a Lágy szélt, és állítsunk be egy kisebb értéket, például a 2,0-t sugárra.

10. ábra

Levél által vetett árnyék.

A képablak alsó sávjában a legördülő menüből válasszunk ki valamilyen nagyobb, pl. 400%-os nagyítást, hogy jól lássunk. Kattintsunk a Lomb 1 rétegben közvetlenül a levél széle mellett az árnyékra a kurzorunkkal és húzással jelöljünk ki egy árnyékrészletet. Elég kis részletekkel haladnunk. Kijelölés után Ctrl+x billentyű-kombinációval vágjuk ki az árnyékot. Attól függ, hogyan boldogultunk, kétféleképpen is haladhatunk tovább: vagy újabb árnyékfoltot jelölünk ki és megint kivágjuk, amíg az összes árnyék el nem tűnik az égbolt elől, vagy a levelek melletti sötétebb árnyékokkal sorra végzünk, a maradékot pedig radírral tüntetjük el.

11. ábra

Radír az Eszközbeállítások ablakában.

Ha a radírozást választjuk, akkor szüntessük meg a kijelölést a Kijelölés-szerkesztő ablakában (X-gombjával), majd Shift+e billentyű-kombinációval kapcsoljuk be a radírt. Az Eszközbeállítások ablakában választhatunk egy éles szélű ecsetet is, mint pl. a Circle (19), és értelemszerűen állítsuk be a méretezését, szükség esetén pedig váltogassuk azt. Most 0,60-as mérettel kezdtem a radírozást (12. ábra).

12. ábra

Radírozás a képablakban.

Kombinálhatjuk is egymással a kijelölést és a radírozást: ekkor nagyobb területet jelölünk ki húzással, majd átváltunk radírra, és csak ott törlünk a képből, ahol nincs levélfelület.
Nem szükséges az összes, átlátszó rétegrészre eső árnyékot eltávolítani a képből, csak a legszélső leveleknél is csak azok körül, amelyek valamilyen világosabb háttér, például most az égbolt elé esnek. A füves részre jutó árnyékok nem zavaróak, különösen mert később még fokozni is fogjuk őket. A lombrészlet belsejében sem ártanak a megmaradó levélárnyékok, ha több lombréteggel dolgozunk, mint most.

13. ábra

Két lombréteg a képablakban.

Egy lombréteggel végeztünk is. Nyissunk új réteget a Rétegek ablakában képméretben (600x600), átlátszó rétegkitöltéssel, és adjuk neki a Lomb 2 nevet.

Ismételjük meg az 1-3. lépést az alábbi különbségekkel:
1a. Állítsunk be más színeket az Elő-/háttérszín ablakában, pl. 6d9500 és 9bdf00 HTML-kóddal, és megint a sötétebbel fessük fel a nagyobb lombfoltot, a világosabban pedig pöttyözzük az felül.
2a. A GIMPresszionistánál most már elég a Szűrők menüjéből a GIMPresszionista ismétlését választanunk, ha meg akarunk maradni az előző beállításoknál.
3a. Megint csak a fölösleges és zavaró árnyékokat tüntessük el a képből, amelyek az égboltra, vagy egyéb világos háttérrészletünkre vetülnek, a többit meghagyhatjuk. Közben ki-bekapcsolhatjuk a Lomb 1 rétegünk láthatóságát a Rétegek ablakában a szemet ábrázoló ikonjára (vagy annak a helyére) kattintva, ha ez segít a munkában.

Az eredmény a 13. ábrán látható.

Nyissunk új réteget a Rétegek ablakában Lomb 3 néven, képméretben, átlátszó rétegalappal. Válasszunk ki újabb élénkzöld színt, és valamilyen sárgát az Elő-/háttérszín ablakában. Vegyünk fel újabb lombréteget ecsettel, zöld alappal, sárga világosítással, majd válasszunk ki egy piros színt őszi színezéshez. A mostani példában alkalmazott zöld szín d2ff00 volt, a sárga fbff00 és a piros e93d31. A festésnél gondoljunk arra, hogy a fény balról felülről fog jönni, ezért a világosabb színeket balra helyezzük, illetve ahová elképzeljük, hogy ott fényben úszó, megvilágított levelet szeretnénk. Gömb alakú lombrészleteket is rajzolhatunk, ahol egy gömb vagy ellipszis alakú zöld folton balra fölfelé egy sárgásabb folt van, mintha ott majd kiugranának a háttérből a fénytől jobban megvilágított levelek.
Utána a Szűrők alatt megint ismételtessük meg a GIMPresszionistát. Ennél a lombrétegnél is szedjük ki a fölösleges árnyékokat.

14. ábra

Fényerő-kontraszt ablaka.

Most még élénkíthetünk, kontrasztosíthatunk a lombrétegeinken a Színek —> Fényerő-kontraszt funkcióval. Ettől az árnyékok sötétebbek lesznek, a világosabb levelek pedig jobban kiugranak. Mindegyik rétegen ízlés szerint módosíthatunk. Jelenleg a Lomb 1-nél a Fényerőt 0-n hagytam, a Kontraszt 10 lett. A Lomb 2 rétegben 0 és 14, a Lomb 3-nál pedig: -16, 19 értékeket alkalmaztam. Az illusztráción látható Fényerő-kontraszt ablak eme utolsó esetet mutatja.

Még akárhány réteget készíthetünk így, ízlés szerint. Én még egy Lomb 4 negyedik réteget is nyitottam, és csak pár pöttyöt raktam fel rozsdabarna színből (9b2a22). Ismételtessük mindig a GIMPresszionistát. Ha már kész bokorrészek elé rajzolunk csak, akkor az árnyékok elvételével sem kell törődnünk, mert nem zavarók, hanem kifejezetten előnyösek.

15. ábra

Rétegek ablaka 1.

A 15. ábrán látszik, hogy most milyen rétegeink vannak, ha 4 lombréteget készítettünk. Mindegyik Normál rétegmódban van, és 100%-os az Átlátszatlansága.

16. ábra

Lombrétegek között és bokor alatt árnyékolt kép.

A 16. ábrán már az élénkebb színű, kontrasztosított levelek látszanak 4 lombréteggel, valamint a közéjük felvitt árnyék, és a bokor alja alatti árnyék. Utóbbi két árnyéktípussal valósághűbbé tehetjük a bokrunkat.

Kezdjük a lombrétegek közötti árnyékkal. A levelek ugyan vetnek saját árnyékot a GIMPresszionistának köszönhetően, de ez még nem elég a térérzethez. Akár mindegyik kiterjedtebb lombrétegünk alá rakhatunk árnyékot, de most elég volt egy.

Nyissunk egy új réteget a Rétegek ablakában a Lomb 2 réteg fölé és a Lomb 3 alá képméretben, átlátszó rétegalappal, és adjuk neki a Lomb 3 árnyéka nevet.

17. ábra

Festékszóró beállításai.

A klaviatúránk 'a' billentyűjével kapcsoljuk be a Festékszórót, a d billentyűnkkel pedig állítsuk vissza az eredeti fekete-fehér színpárunkat. Az Eszközbeállítások ablakában vigyük le az eszköz Áltátszatlanságát kb. 50%-ra, hogy finomabban adagolhassuk a festéket, dolgozzunk nagy méretű, elmosott szélű ecsettel, pl. a Circle Fuzzy (19)-cel, és nagyobb Méretezéssel, pl. 2,50-nel.

A Lomb 3 réteg láthatóságának ki-bekapcsolgatásával állapítsuk meg, hol húzódnak a levélcsokraink, és rajzoljunk alájuk-melléjük jobbra lefelé árnyékfoltokat a bal felső megvilágítást is figyelembe véve, hogy plasztikusabban kiemelkedjenek a levélcsokraink.

A legalsó, Háttér nevű rétegünk fölé is nyissunk egy újabb, átlátszó és képméretű réteget, és adjuk neki a Bokorárnyék nevet. Megint csak a festékszóróval vessünk árnyékot a bokor alá a megvilágítással összhangban, a bokor töve alatt sötétebbre véve. A néző felé, előre kinyúlni látszó leveles ágak elképzelt árnyékát is berajzolhatjuk.
Egyelőre ne törődjünk azzal, hogy túl éles az árnyék széle (16. ábra); majd elmossuk.

18. ábra

Gauss-elmosás ablaka.

A Szűrők alatt az Elmosás almenüjéből válasszuk a Gauss-elmosást. Állítsunk be pl. 35-35 képpontos vízszintes és függőleges elmosási sugarat.

19. ábra

Metszet az előző kijelöléssel.

Már kezd egészen jól kinézni a bokrunk, de van még egy jelentős hibája. Egyelőre úgy néz ki, mintha egy élén álló téglatest volna, azaz lapos. Pedig a bokrok a valóságban felülnézetben inkább köralakúak és nem keskeny téglalapok. Adjunk tehát gömbérzetet a műnek.

A Rétegek ablakában legfelülre nyissunk egy új átlátszó réteget képméretben, és adjuk neki a Gömbalak nevet. Állítsuk mindjárt Rávetítés módba, hogy azonnal láthassuk majd az eredményt. Még mindig megvan a fekete előtér- és fehér háttérszínünk. Ha elállítottuk volna, akkor a d billentyűnkkel állítsuk vissza.

20. ábra

Kijelölés-szerkesztő ablaka.

Az u billentyűnkkel megint kapcsoljunk Varázspálca kijelölésre. A korábbról ittmaradt 2,0-es lágy szél most is megfelel. A Rétegek ablakában lépjünk a legalsó lombrétegünkre, a Lomb 1-re, és kattintsunk az átlátszó területre. Utána a Rétegek ablakában lépjünk följebb a Lomb 2 rétegre, az Eszközbeállítások ablakában pedig váltsunk át arra a kijelölési módra, amikor az új kijelölésünk és az addigi kijelölés metszetét kapjuk eredményül (piros nyíllal jelölve a 19. ábrán). A Lomb 2 rétegben is kattintsunk az átlátszó területre. Ismételjük meg ezt a műveletet a további Lomb rétegeinken is, ahányat rajzoltunk, illetve ahol szükséges, mert az illető rétegben vannak a többi rétegen túlnyúló levelek.
A lényeg az, hogy a bokrunk teljes befoglaló kerülete ki legyen jelölve. Végül lépjünk át a Gömbalak rétegre, a Kijelölés-szerkesztő ablakában pedig fordítsuk meg a kijelölést.

21. ábra

Színátmenet beállításai.

Az l (L) billentyűnkkel kapcsoljuk be a Színátmenetet. Az Előtérből a háttérbe (RGB) átmenet megfelel nekünk. Az alapértelmezett beállításoktól két helyen kell eltérnünk: a színátmenetet ábrázoló kis téglalaptól jobbra eső négyzetet pipáljuk ki, hogy megfordítsuk a színlefutást, azaz fehérből haladjunk a fekete felé, és a Formák legördülő menüjéből jelöljük ki a Sugarast.

22. ábra

Színátmenetes szakasz húzása.

A képablakban kattintsunk oda a kurzorral, ahová a legtöbb fényt szánjuk a bokron belül és húzzunk egy szakaszt a bokor határáig. A 22. ábrán narancssárgával emeltem ki a most használt szakaszt, hogy jól látsszon. Ha erősebb különbséget akarunk a bokor világosabb és sötétebb részei között, akkor rövidebb szakaszt húzzunk, mert úgy a bokor jobboldali és alsó része egészen sötétbe fog borulni. Azért legyünk arra is tekintettel, hogy a bokor körüli háttér milyen megvilágítást sugall; maradjunk azzal összhangban. Túl nagy fénykülönbség inkább esti órákra és mesterséges megvilágításra utal, nem természetes nappali fényre.

A jelenlegi háttér délutáni, fátyolfelhőn keresztülszűrődő napfényre utal, ezért dolgozzunk nagy sugárral.

23. ábra

Rétegek a végső képben.

Láthatjuk a képablakunkban, hogy így kemény szélű árnyékot kaptunk a sötét részeknél. Ezt többféleképpen is elmoshatjuk, pl. (Shift+u) kézi elmosással, vagy erősen lágy szélű szabadkézi kijelöléssel és Gauss-elmosással. Most viszont egyszerűen radírozzuk ki (Shift+e) nagy méretezésű (pl. 2,4) Circle Fuzzy (19) ecsettel, 50% alatti átlátszatlanságú radírral. Most 36%-os átlátszatlansággal használtam ezt az eszközt.

Csak az éles körvonalakat radírozzuk el kívülről haladva befelé. A levelek fölötti árnyékot lehetőleg hagyjuk meg.

Ha van kedvünk, a Gömbalak rétegen még finomigazításokat is végezhetünk radírral, kisméretű, pl. Circle (07) éles szélű ecsettel, értelemszerű méretezéssel, 40% körüli átlátszatlansággal. Ahol kiradírozunk a fekete árnyékból egy levél fölül, ott azt a látszatot keltjük, hogy több fény éri a levelet, vagyis az kijjebb emelkedik a többi közül, Ahol pedig a fehér fényt vesszük el, ott árnyékot sugallunk. Utóbbit inkább a levelek között alkalmazzuk, vagy ahol egy levél ráhajolni látszik egy alatta lévő levélre. Ennél a lépésnél nagy nagyításon (400%) dolgozzunk.

Ha valahol még túl homogén maradt a felület, azaz a levelek nem válnak el jól egymástól, ott átválthatunk (p billentyűvel) kis ecsetre (pl. Circle (03), és fehér vagy fekete előtérszínnel, legfeljebb 15-30%-os átlátszatlanságú Normál módú ecsettel egy két levelet felülfesthetünk a Gömbalak rétegben, hogy változatosabb legyen a kép. A színcserét a fekete és a fehér között az x billentyűnk lenyomásával könnyen elvégezhetjük.

24. ábra

Árnyalat-telítettség ablaka.

Ha akarunk, még egy vagy több fűréteget is rajzolhatunk a bokor elé, amelyet legfelülre nyissunk meg. Ezzel készen is vagyunk. A végső képrétegek, azok rétegmódja és Átlátszatlansága a 23. ábrán látható.

Ha később még tájképeket is akarunk festeni, akkor érdemes lehet megőrizni rétegelt formátumban a bokor.xcf képünket, mert a bokorrészt a háttér nélkül kicsinyítve stb. felhasználhatjuk. Készítsünk tehát másolatot a képről (Kép>Kétszerezés), s a másolaton a Kép>Egy réteggé lapítással egyesítsük a rétegeinket. Ha akarjuk, vágjuk méretre, hogy a fölösleges részeket leszedjük. Utána még igazíthatunk a színeken, mint én tettem a Színek menüjéből az Árnyalat-telítettség funkcióval. Az összes színt egyszerre kezelő Fő gomb aktivált állapota mellett az árnyalatot -14-re csökkentettem, mert különben túl rikítóak lettek volna a színek. A kész képet mentsük el tetszőleges formátumban (pl. jpg, png).


A képek előállításához GIMP for Windows 2.6.4 képfeldolgozó programot használtam a sourceforge.net jóvoltából.


 
Kezdőlap | GIMP tutorialok 1. | GIMP tutorialok 2. | Inkscape tutorialok | Képsorozatok | Honlaptérkép | Pihentetőül | Kapcsolat | Lap tetejére

Creative Commons License
Ahol másként nincs jelezve, a honlap tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételei szerint használható fel.
Szerző: Improcyon