Legfrissebb oldalak |
|
![]() |
Húsvéti GIMP tojás Húsvéti tojások festése egérrel és GIMP rutinokkal. |
![]() |
Hópehely motívumok Klónozás és alakítás Inkscape szűrőkkel. |
![]() |
3D oszlop Csavart torony Fantázialények GIMP 2.8 ecsetdinamikával rajzolt oszlopok és fantázialények. |
![]() |
Csigaház és társai Alakzatcsoport ráfektetése tetszőleges útvonalra. Inkscape tanulmány és tutorial. |
![]() |
3D fogaskerekek Inkscape-pel Az Inkscape "Mozgás" kiterjesztés használatának egyik módja. |
![]() |
GIMP 2.6 és 2.8 Néhány gyakorlati szempont a GIMP 2.8 használatával kapcsolatban. |
![]() |
2008 augusztus
[Hogyan?]
A képre kattintva a nagyobb, 600x600 képpontos változat is megtekinthető.
Ennek a bolygónak a felszíne nem lett gömbölyítve, mint a jobbra látható változatnak. Csillagászati szempontból nem feltétlenül hiteles a kép, magam is tudnék több kifogást emelni ellene, de most nem is tudományos műhöz készítünk illusztrációt, hanem felgyülemlett művészi hajlamainkat próbáljuk meg levezetni.
Az ötlet, sajnos, nem a sajátom. Harder a tutorial.hu-n ültette át Greg Martin művészetét magyarra. Ez a honlap képszerkesztők tárgyában ugyan zömében az Adobe Photoshop körül forog, de az ezzel készült műveket is érdemes figyelnünk, mert adhatnak ötleteket arra nézve, hogy mit is próbáljunk megcsinálni a GIMP-pel.
A leírás kezdő GIMP-felhasználók számára is hasznosítható, mert eléggé részletes, és egy egyszerű alapváltozatot mutat be.
Az alábbi példa volt a tutorial előtti változat, amely eredetileg nagyobb méretben készült, más rétegmódokkal, és lencse alkalmazásával még görbítve is lett a felszín. A színe eléggé sötétvörösre sikerült, ezért képzeljük azt, hogy vörösnél is vörösebb törpecsillag a napja, ahonnan a fényt kapja.
A képre kattintva a nagyobb, 600x600 képpontos változat is megtekinthető.
1. ábra
Első lépésként hozzunk létre egy új képet a GIMPünk főablakában a Fájl legördülő menüjében az Új... utasítással, és képméretekre adjunk be 300x300 képpontot. Az új képünket mentsük el tetszőleges néven .xcf formátumban (a jelenlegi a bolygo.xcf nevet kapta), a GIMP saját képformátumában. Alaphelyzetben egy sima fehér lapot fog automatikusan beállítani nekünk a GIMP, mert alapértelmezésben fehér a háttérszín és fekete az előtér színe. Ezt nevezem majd képablaknak.
A leírásban megadott gyorsbillentyűknél a gyári kódokat használom. Ha valaki ezeket átállította, akkor értelemszerűen a saját kódjait alkalmazza.
2. ábra
Megkönnyíthetjük a munkánkat a Windows alatt futó GIMP-nél, ha összeállítunk egy "munkaablakot" is: a képablak Párbeszédablakok címszavának legördülő menüjéből hívjuk meg a Rétegeket, mire felbukkan annak az ablaka. Eme utóbbiban jobboldalt felül látszik egy kis balra mutató nyíl (l. 2. ábra). Ha erre kattintunk, újabb menü tárul a szemünk elé. Ebből válasszuk a Lap hozzáadását, és annak a menüjéből pedig az Eszközbeállításokat. Ugyanígy vegyük fel a lapok közé még a Színeket és a Mintákat is, s így egy munkaablakban lapozhatunk majd eme funckiók között.
Mindjárt a munkánk elején beállíthatjuk a legfontosabb rétegeinket. Kezdjük egy újabb réteg nyitásával. A munkaablakunkban kattintsunk a Rétegek fülére. Ennek az alsó sorában hat gombot látunk, kattintsunk balról az elsőre, mire a 3. ábrán látható ablak fog felbukkanni. A Réteg nevét írjuk felül Felhőkre, mert ide fogjuk tenni a felhőutánzatunkat. Szélességre és magasságra nézve eleve 300-300 képponttal kínál meg bennünket a GIMP, és alapértelmezésben az új réteget átlátszó alapúra akarja készíteni. Mindez meg is felel nekünk, tehát OKézzunk.
Ugyanígy készítsünk még további 4 átlátszó réteget például az alábbi nevekkel: Repedés, Agyag, Szín és Árnyék. Most tehát összesen 6 rétegünk van az alapot adó fehér Háttérrel együtt.
Kezdjük a felhőkkel.
4. ábra
A képablakunkban a Szűrők legördülő menüjében a Megjelenítések között találjuk a Felhőket. Ezek közül kattintsunk az Egyenletes zaj sorára, amelynek ablaka balra látható.
Az alapértelmezésben megadott értékek közül most csak egyen változtattam: a Részletességet megnöveltem hatra. Az előnézeti kép ablakában (ha az ahhoz tartozó négyzet ki van pipálva), mindjárt láthatjuk is a beavatkozásunk eredményét. Ha már tetszik a látvány, akkor OKézzunk.
A felhőinkkel készen is vagyunk, tehát áttérhetünk a misztikusan hangzó Repedés nevű rétegünk elkészítésére. A Rétegek munkaablakunkban kattintsunk ennek a rétegsorára, hogy ez legyen az aktív rétegünk, amelyre vonatkozni fognak a következő műveletek.
5. ábra
Ugyancsak a munkaablakunkban most kattintsunk a Minták fülre. A Crack (azaz repedés) (144x144) mintánk alkalmasnak látszik arra, hogy egy repedezett bolygófelszínhez felhasználjuk. Kattintsunk rá, majd a képablakunkban a Szerkesztés legördülő menüjéből válasszuk a Kitöltés mintával funkciót, mire a program kis is festi az eddig átlátszó Repedés nevű rétegünket.
Most lapozzunk vissza a munkaablakunkban a Rétegek fülre, és kattintsunk az Agyag nevű rétegünk rétegsorára, mert most ezt fogjuk kitölteni mintával, tehát ezután lépjünk vissza a munkaablakunk Minta oldalára, de most a Dried mud (megszáradt sár) (100x100) mintát válasszuk ki, és megint csak a képablakunk Szerkesztés címszava alól töltsük ki ezzel a mintával az Agyag nevű rétegünket, amely azért kapta ezt a nevet, mert maga a minta engem kiszáradt agyagos talajra emlékeztet.
6. ábra
A Rétegek munkaablakunkban most kattintsunk a Szín nevet kapott rétegre, majd lapozzunk tovább a Színek fül segítségével. Itt eredetileg fekete előtér és fehér háttérszín van beállítva. Kattintsunk a háttérszínt jelentő, az ablak bal alsó sarkában látható színtéglalapok közül a hátsó fehérre. Középen jobbra látunk az ablakban egy keskeny, függőleges szivárványsávot. A kurzorunkkal kattintsunk benne egy narancsvörös pontra, mire a nagy négyszögletes ablak jobb felső sarkába ez a szín kerül, balra egyre feketébbé, lefelé pedig egyre fehérebbé válva. Ebben a négyszögben kattintsunk egy pontra, majd a kurzornál jelentkező szálkeresztet húzzuk egy tetszőleges pontra, amelynek a színe már megfelel nekünk. Az általam kiválasztott szín HTML-kódja történetesen e37c03 lett.
A Szín nevű réteget már az előbb kiválasztottuk, most tehát nem kell mást tennünk, mint a képablakunkban a Szerkesztés alatt a Kitöltés háttérszínnel sorra kattintani.
7. ábra
Az Árnyék kivételével most már mindegyik rétegünkben van valami, ami még távolról sem emlékeztet bolygóra. A Repedés- és Agyagmintáink túl szabályosak, ezen segítünk a következőkben.
A Szűrők menüjében a Leképezések közül válasszuk ki a Fraktálkövetést. Felbukkanó ablaka balra látható. Az alapértelmezett értékek közül egyen sem kellett változtatnom ahhoz, hogy már elfogadható bolygófelszín utánzatot kapjak, sőt, a módosításnak köszönhetően a kép széle felé egyre kisebb struktúrákat kapunk, ami jól fog jönni, mert a bolygónk széle felé távolodó hatást kelt, előállítva a gömbölyűség illúzióját.
Le is nyomhatjuk az OK gombot, és ezt a műveletet meg is ismételhetjük az Agyag rétegünkön is. A Rétegek ablakában kattintsunk most annak a sorára, majd a képablakban a Szűrők alatt mindjárt ott találjuk a "Fraktálkövetés" ismétlése sort, amivel ugyanezen beállításokkal lefuttathatjuk az átrendezést a másik, földfelszínt utánzó rétegünkön is.
A gömbbé alakítási műveletek előtt még fessük feketére a Háttér nevű, legalsó rétegünket is. A Rétegek ablakában most ennek a rétegsorára kattintsunk, majd a Képablakban a Szerkesztés alatt válasszuk ki a Kitöltést előtérszínnel, mert ez most még mindig fekete.
8. ábra
A Rétegek munkaablakunkban a Shift billentyűgomb egyidejű lenyomása mellett kattintsunk az Agyag nevű rétegünk sorában balra látható, szemet ábrázoló ikonra. Ettől az összes rétegünk láthatatlanná válik, kivéve ezt az egyet.
Most nyomjuk le az e (ellipse) gyorsbillentyűt, vagy a képablakban az Eszközök menüjéből a Kijelölőeszközök közül válasszuk ki az Ellipszis-kijelölést. A munkaablakunkban az Eszközbeállítások fülére kattintva most ennek az eszköznek a beállítási lehetőségeit látjuk.
Pipáljuk ki a Lágy szélek melletti kis négyzetet és a lágyítás sugarára állítsunk be 3-at. Mivel most szabályos kört akarunk kijelölni, ugyancsak pipáljuk ki a Rögzített felirattól balra eső négyzetet is. Eleve a Méretaránnyal bukkan fel ez az ablak, de ha ezelőtt már dolgoztunk ezzel az eszközzel, és elállítottuk, akkor most a legördülő menüből válasszuk ki a Méretarányt, az alatta lévő beviteli mezőbe pedig írjunk be 1:1-t, ha nem ez szerepelne ott.
Most a képablakban vigyük a kurzorunkat a 10,10 koordinátához (finomállításhoz figyeljük a képablakunk bal alsó sarkát: ott mindig megjelennek pontosan a koordináták), kattintsunk, majd lenyomva tartva a bal egérgombot húzzuk el a kurzort a 290,290 koordinátákig, és ott engedjük fel az egérgombot. Kész is a kör alakú kijelölésünk, de fordítsuk meg, hogy a kijelölés a körön kívül eső területekre vonatkozzon. Nyomjunk Ctrl+i-t, vagy a képablakban a Kijelölés menüjéből válasszuk az Invertálást. Mivel többször is szükség lesz erre a kijelölésre, ezért mentsük el. A képablakban ugyancsak a Kijelölés menüjében szerepel a Mentés csatornába sor. Kattintsunk rá, mire felbukkan a csatornák ablaka, benne immáron a Kijelölési maszk másolatával.
9. ábra
Most a Rétegek ablakban kattintsunk az Agyag nevű rétegünk sorára, a billentyűzetünkön pedig nyomjunk Ctrl+X-et, amivel a körünk körül levágjuk az agyagos területünk négy sarkát, és a kijelölésünk is megszűnik. Most kattintsunk a Rétegek ablakában a Repedés rétegre, hogy ez legyen az aktív rétegünk, a Csatornák ablakában pedig a jobb egérgombbal kattintsunk a Kijelölési maszk másolata sorra. Az erre felbukkanó menüből válasszuk a Csatorna kijelöléssé alakítását, majd megint nyomjunk Ctrl+X-et, hogy ebből a rétegből is kivágjuk a sarkokat.
Ismételjük meg még kétszer ezt a lépéssorozatot a Felhők és a Szín rétegünkre is, azok sarkait is kivágva. Ha vissza akarjuk nyerni a rétegeink láthatóságát, akkor a Rétegek ablakában megint a Shift gomb lenyomása mellett kattintsunk az egyetlen látszó rétegünk szemikonjára, mire az összes többi réteg is látható lesz.
10. ábra
Ha belenézünk a munkaablakunkban a Rétegek ablakába, akkor a 10. ábrán látható kép fogad. A középső négy rétegünk mind köralakúra van már vágva. A Felhők rétege viszont még mindig fekete-fehér. Ezen színesítünk egy kicsit. Most a Rétegek munkaablakában kattintsunk ennek a rétegsorára, hogy ez legyen az aktív rétegünk.
11. ábra
A képablakunkban a Színek alól hívjuk meg a Színezést. Az Árnyalathoz tartozó csúszkára kattintva húzással állítsunk be egy nekünk tetsző kék színt. Segít a kiválasztásban, ha a Telítettséget megnöveljük. A világosításhoz fokozni kell a fényerőt is. A példabeli képhez a 11. ábrán látható értékeket állítottam be.
12. ábra
A balra látható képpel akkor találkozunk a képablakban, ha a rétegeink módját és átlátszatlanságát (%) a következő értékekre állítjuk be.
Árnyék: Normál mód, 100%
Szín: Szín, 100%
Repedés: Szemcsés összefésülés, 100%
Agyag: Érték, 47,0%
Felhők: Normál, 100%
Háttér: Normál, 100%.
Akkor most már itt az ideje, hogy gömbölyítsünk a korongunkon. Ha nagyobb képméretben dolgozunk, akkor érdemes a korongot kiadó rétegeinken alkalmazni a Lencsét (Szűrők alatt Fény és árnyékok közül a Lencse alkalmazása), mert az gömbszerűvé rendezi át a struktúráinkat, hogy a perem felé csökkenjen a méretük, a korong közepe felé növekedjen, azaz távlatot ad a bolygófelületünknek. Viszont ilyen kis méretben nem tudjuk használni, úgyhogy másképp adunk görbületet a korongunknak. Ehhez kell az Árnyék réteg. Kattintsunk is rá a Rétegek ablakában, és ha nem volna bekapcsolva a láthatósága, akkor kattintsunk a szemikon helyére is. A Csatornák ablakunkban az ismert módon megint alakítsuk kijelöléssé a kijelölési maszkunk másolatát, majd nyomjunk Ctrl+i-t, vagy a képablakban a Kijelölés menüjéből válasszuk az Invertálást, hogy most a kijelölt körünk belsejére vonatkozzanak a további műveletek.
13. ábra
Nyomjuk le az l (L, mint Lajos) gombot a billentyűzetünkön, vagy a képablakunkban az Eszközök menüjéből a Festőeszközök közül válasszuk ki a Színátmenetet. Kattintsunk a munkaablakunk Eszközbeállításokat tartalmazó fülére.
Az átmenetek közül most az Előtérből átlátszóba átmenőre lesz szükségünk, ezért ezt válasszuk ki a menüből, ami akkor bukkan fel, ha a Színátmenet melletti téglalapba kattintunk. Mivel fordítva lesz rá szükségünk, ezért a téglalaptól jobbra eső kis négyzetet pipáljuk ki, a lefutási Formára pedig válasszuk ki a Sugarast. A többi alapértelmezett beállítás meg is felel most.
A képablakunkban kattintással és húzással (a képablak bal alsó sarkából leolvasható) 80,80 és 246,246 koordináták között húzzunk egy szakaszt, és engedjük fel az egérgombot. A bolygónk mindjárt gömbalakot is kapott. Ne szüntessük meg a kijelölést, mert még szükségünk lesz rá.
14. ábra
Most a 3. ábránál már megismert módon nyissunk megint egy új réteget, csak most a Légkör nevet adjuk neki.
A légkörnek kékes színt fogunk adni, mivel ahhoz vagyunk hozzászokva. Ehhez az átvett tutorial-alap kék színét fogjuk felhasználni. A munkaablakunkban kattintsunk a Színek fülére. Ha a Wilber-fejes gomb van lenyomva, akkor a balra látható kép fogad minket. Baloldalt alul kattintsunk a háttérszínt ábrázoló téglalapra. A jobboldali alsó fehér beviteli mezőbe írjunk be 6283a7-et, és nyomjunk Enter-t.
15. ábra
Ha szeretnénk elmosódó, körben egyenletes szélű légkört, akkor nem árt egy kicsit nagyobbra venni a Légkör réteget a kép méreténél. Méretezzük át ezt a réteget.
A képablakban a Réteg menüjéből válasszuk a Réteg átméretezése funkciót. Szélességre és magasságra egyaránt adjunk be 350 képpontot, majd nyomjuk le az Átméretezés feliratú gombot.
16. ábra
A kijelölésünk még megvan, de ha még emlékszünk rá, 3-as lágy szélt állítottunk be rá, és az most kevés. Ha a képablakban a Kijelölés menüjéből a Lágy szélt választjuk, akkor annak felbukkanó ablakában nagyobb értéket is beállíthatunk, pl. 20-at, hogy ekkora képpontnyi tartományban fokozatosan csökkenjen a későbbiekben alkalmazott funkció hatása. Ha beírtuk az Új adatot, akkor OKézzunk.
Most már kifesthetjük a kijelölésünket a beállított kék színnel: a képablakban a Szerkesztés menüjéből hívjuk meg a Kitöltést háttérszínnel. Ezt a műveletet ismételjük meg mégegyszer, hogy eléggé látható kék peremet kapjon a bolygónk, majd nyomjunk Ctrl+X-et, amivel a kijelölésünkön belül eső színt átlátszóig kivágjuk, de annak a pereme megmarad.
17. ábra
Ha az Árnyék és a Légkör nevezetű rétegünk egyaránt Normál módban van 100%-os átlátszatlansággal, akkor a balra látható képet látjuk most a képablakban. Valami még hiányzik: a légkörnek, fokozatosan halványodva, a szárazföld fölötti területekre is ki kellene terjednie, hogy hihető képet kapjunk. Ehhez nyissunk egy újabb réteget, amelynek adjuk pl. a Légkör belső nevet. Most 300x300-as rétegmérettel kínál meg minket a GIMP az új réteg ablakban. Fogadjuk el, nemkülönben az átlátszó rétegalapot is, tehát OKézzunk.
A Csatornák ablakában megint kattintsunk a jobb egérgombbal a Kijelölési maszk másolata sorra. Az erre felbukkanó menüből megint válasszuk ki a Csatorna kijelöléssé alakítását, majd Ctrl+i billentyűkombinációval, vagy a képablakban a Kijelölés alatt az Invertálással fordítsuk meg a kijelölést. A munkaablakunkban kattintsunk a színek fülére, és baloldalt alul a két szín váltónyilára kattintva cseréljük fel az előtér- és háttérszínt. Most aktív képablak mellett nyomjunk l-t (L, mint Lajos), vagy a képablakban az Eszközök menüjéből a Festőeszközök közül válasszuk ki a Színátmenetet.
A munkaablakban az Eszközbeállítások fülére kattintva látjuk a 18. ábrán látható képet. A Színátmenet melletti téglalapba kattintva felbukkanó választékból most az Előtérszínből átlátszóba színátmenetet válasszuk ki, majd a mellette lévő kis négyzetet kipipálva fordítsuk meg a lefutását átlátszóból kékbe. A lefutás formája megint legyen sugaras, mint korábban volt, de most eltolásra állítsunk be 40-es értéket. Ez azt jelenti, hogy a színátmenethez húzott szakaszunk az első 40 képpont erejéig átlátszó marad, és csak onnan indul a folyamatos átmenet.
A képablakban 246,246 és 50,50 koordináták között húzzunk egy szakaszt, s ezzel kész is a belső légkörünk. A Kijelölés menüjéből válasszuk a Semmit, mert már nem lesz szükségünk erre a kijelölésre.
19. ábra
Én utólag jöttem rá, hogy nem ártana még némi csillagos hátteret is elhelyezni a bolygónk mögé, fokozandó a térérzetet. A Rétegek ablakban kattintsunk a Háttér rétegre, majd a képablakban a Kép legördülő menüjéből válasszuk ki a Rajzvászon méretét, hogy legyen is ehhez helyünk. Ha a kép arányain (most négyzet) nem akarunk változtatni, akkor a Szélességre és a Magasságra ugyanazt az értéket állítsuk be. (Ha ettől el akarunk térni, akkor a beviteli mezők felülírása előtt kattintsunk a mezők mellett jobbra látható, láncot ábrázoló gombra, mert enélkül az egyik adat bevitele után a program automatikusan arányosítja a másik méretet, hogy megmaradjon az eredeti szélesség és magasság arány.)
Most 800x800 képpontosra vettem az új méretet. Az adatok bevitele után kattintsunk a Középre feliratú gombra, hogy az eddigi 300x300-as képünk automatikusan az új vászon közepére kerüljön, majd nyomjuk le a Méret módosítása gombot. A megnövelt fekete hátteret akkor fogjuk megkapni, ha ezek után a képablakban a Réteg menüjéből a Réteg kép-méretűvé alakítása funkciót meghívjuk. Ez automatikusan a háttérszínnel fogja kitölteni a bolygónk körüli részt, ami most, ha még nem állítottuk el, fekete.
Ezután a Rétegek munkaablakunk bal alsó első gombjával megint nyissunk új réteget, és adjuk neki a Csillagok nevet. Az Új réteg ablaka már az új, 800x800-as rétegmérettel fog minket megkínálni, és OKézás után az eddigi aktív Háttér réteg fölé helyezi el az új réteget.
Kattintsunk a képablakunk címsorára, hogy ez legyen az aktív ablakunk, majd nyomjuk le a p (paintbrush, azaz ecset) gyorsbillentyűt, vagy az Eszközök menüjéből a Festőeszközök közül válasszuk ki az ecsetet.
20. ábra
A munkaablakunk Eszközbeállítások fülére kattintva most ennek a beállítási lehetőségeihez jutunk. Az ecsetkezelési módot hagyjuk meg Normálnak, az Átlátszatlanságot pedig 100%-nak. Az Ecset felirat melletti négyzetbe kattintva legördülő menüből válasszuk ki a Sparks, azaz Szikrák nevű ecsetet. A méretezést először 0,20-ra vettem. Ha az Elszórás melletti négyzetet kipipáljuk, akkor kattintással és húzással mindjárt egész csokrot rak a GIMP az ecsetünkből a képre, véletlenszerűen elszórva a Mennyiségnél beállított érték szerint, amelyet a beviteli mezőben található adat felülírásával most állítsunk 50-re.
A valóságban a csillagok különféle színűek tudnak lenni, ha sokszor fehérnek látjuk is azokat. Ha bekapcsoljuk a Színátmenet színének használatát a felirata melletti négyzet kipipálásával, és a Színátmenet melletti téglalapba kattintsunk, akkor a szokott módon választhatunk a színátmeneteink közül. Én a CD half-ot vettem elő, hogy kék óriás csillagot és a mi Napunkhoz hasonló színkép osztályba tartozó sárga csillagokat is tudjak készíteni. (Ha valaki még vörös óriásokat is akar, válasszon piros színt is tartalmazó átmenetet.) A színátmenet érvényesülési hosszának és az Ismétlésnek meghagytam az alapértelmezett értékeket.
Ezután a képablakban kattintással és húzással elhelyeztem pár csillagot kisebb méretben, majd az ecset méretezését 0,50-re állítva még egy csillagcsoportot is festettem.
No, most már valami van, de még nem az igazi. Hiányzik némi fény a bolygónk bal felső pereméről, de már tudjuk, hogy akkor mi a teendő. Nyissunk egy újabb réteget, adjuk neki a Fény nevet, és a Rétegek ablak alsó gombsorában látható, fölfelé mutató nyilat ábrázoló gomb segítségével rakjuk legfelülre. A Rétegek ablakában kattintsunk pl. a Szín nevű rétegünkre, mert most erről vesszük a mintát a kijelölésünkhöz. Ez még kis méretű réteg, 300x300-as, ezért a képablakban kattintsunk a Réteg menüjéből a Réteg kép-méretűvé alakítása sorra. Ezután nyomjunk Shift+-o-t, vagy a Kijelölés menüjéből hívjuk meg a Szín szerinti kijelölést, majd kattintsunk valahol a bolygónk körüli átlátszó területre. A kapott kijelölést fordítsuk meg Ctrl+i billentyű-kombinációval, vagy a Kijelölés alatt az Invertálással.
Ugyancsak a képablakban az Eszközök alatt találjuk az Alapértelmezett színeket. Kattintsunk erre, hogy visszakapjuk az eredeti fekete-fehér színeinket, majd megint ebből a menüből válasszuk az alatta lévő, Színek felcserélése funkciót, hogy fehér legyen az előtér-színünk. Most a 18. ábránál már alkalmazott módon nyomjuk le az l (L, mint Lajos) gombot a billentyűzetünkön, vagy a képablakunkban az Eszközök menüjéből a Festőeszközök közül válasszuk ki a Színátmenetet. Kattintsunk a munkaablakunk Eszközbeállításokat tartalmazó fülére.
Az átmenetek közül most megint az Előtérből átlátszóba átmenőre lesz szükségünk, ezért ezt válasszuk ki a menüből, ami akkor bukkan fel, ha a Színátmenet melletti téglalapba kattintunk. Mivel megint fordítva lesz rá szükségünk, ezért a téglalaptól jobbra eső kis négyzetet pipáljuk ki, a lefutási Formára pedig válasszuk ki a Sugarast. Eltolásra viszont most 60,0-as értéket vigyünk be.
A képablakunkban kattintással és húzással (a képablak bal alsó sarkából leolvasható) 450,450 és 300,300 koordináták között húzzunk egy szakaszt, és engedjük fel az egérgombot. A bolygónk mindjárt fehér fénysarlót kapott. Szüntessük meg a kijelölést: a képablakban a Kijelölés alatt válasszuk a Semmit.
21. ábra
Immáron van összesen 11 rétegünk, és már csak a rétegmódokkal kell eljátszanunk, hogy tetszetős képet kaphassunk. Jobbra láthatók a Rétegek ablakban a rétegeink név szerint, és azok sorrendje. A rétegnevekhez utólag beírtam a rétegmódokat és az átlátszatlanság mértékét is, hogy könnyen át lehessen látni, milyen beállításokkal készült a példabeli kép.
Ha már meg vagyunk elégedve a látvánnyal, akkor a Csatornák ablakban jobb egérgombbal kattintsunk a Kijelölési maszk másolatára, majd a felbukkanó menüből válasszuk a Csatorna törlését. Ezután a képablakban a Kép menüjéből válasszuk az Egy réteggé lapítást. Ha akarjuk, át is méretezhetjük a képünket a Kép alatt a Kép átméretezésével, majd a Fájl menüjéből a Mentés másként paranccsal valamilyen más képformátumban (pl. .jpg kiterjesztéssel), esetleg más névvel is elmenthetjük a bolygónkat.
Persze holdat is adhatunk a bolygónknak, ha akarunk. A sárgás színű hold képet hasonló logikával készítettem, mint a bolygót, csak a minták közül a Craters (115x115)-t alkalmaztam, amelyet Színezéssel módosítottam sárgásra, és Fraktálkövetéssel rendeztem át szabálytalan mintázatúvá. Ezt nagyobb, 600x600-as méretben készítettem eredetileg, ezért már gömbölyíteni is lehetett rajta, de ehhez nem a Lencsét alkalmaztam, hanem a Szűrők közül a Torzítások alatt a Lencse torzítását (a Fő- és Szél-értékeket 100%-ra vettem, a Nagyítást 30%-ra, és kétszer egymás után futtattam le ezt a műveletet.)
A vörös bolygót is lehetett gömbölyíteni, mert az is eredetileg nagyobb volt, 600x600 képpontos. Ahhoz viszont a Lencsét vettem igénybe a Szűrők alatt a Fény és árnyék almenüjéből. A holdas bolygóképre kattintva a nagyobb méretű változat is megtekinthető. Eme utóbbi csillagos háttere az Incandescent (izzó) színátmenettel készült.
A kép előállításához GIMP for Windows 2.4.2 képfeldolgozó programot használtam a sourceforge.net jóvoltából.