Vonalak és formák hatása

A vízszintesek egyfajta békeérzetet keltenek, az átlós vonalakat viszont dinamikusabbnak, izgalmasabbnak találjuk.
Az egyenes vonalakat férfias jellegűnek tartjuk, a mentalitással és az akaraterővel társítjuk. Ezzel szemben az ívelt vonalakat nőiesnek ítéljük meg, és inkább az érzelmeinkre hatnak, mintsem az elménkre. Az egyeneseket kedvelő embereknek erős az akarata, az önkontrollja és szeretik a tényeket, az íveket kedvelők pedig rugalmasabbak, nagyobb a képzelőerejük és érzelmileg gazdagabbak.

Nézzük egy kicsit részletesebben. A függőleges vonalak stabilitást és mozdulatlanságot, méltóságot és tartósságot sugallnak. Lélektani hatásuk szerint állhatatosságra, szilárdságra és egyszerűségre asszociálunk a láttukra. Hivatalosság, férfiasság társul lelkivilágunkban a függőlegesekhez.

A vízsszintesek nyugalmat, ellazulást jelentenek. Vízszintes helyzetben szoktunk feküdni, pihenni. Nem hivatalos, laza, nőies ez a vonalvezetés.

Az átlós vagy ferde vonalak mozgást, tevékenységet sugallnak. Nyugtalanságot, dinamizmust mutatnak, és bizonytalanságérzetet keltenek. Különösen érvényes ez a cikkcakkos vonalakra. Utóbbival szimbolizáljuk például a villámlást. Egy ferde mennyezet például élénknek, sőt zavarónak is hathat, éppen a mozgásérzet miatt.

Az íves alak úgy keletkezik, hogy egy mozgó pont állandóan irányt vált. Ez a fajta vonal gyakrabban fordul elő a természetben, ezért természetesebbnek, szabadabbnak érezzük, mint az egyenesekkel határolt alakzatokat. Az ívek lágyságot sugallnak, könnyedséget, vidámságot. Ha túlzásba visszük az alkalmazásukat, annak díszítő jellege van.

Az eddig elmondottak alapján nem meglepő, hogy pszichológiai vizsgálatok tanúsága szerint az embereknek szimpatikusabb egy kör, mint például egy szögletes, csúcsos hatszög, vagy jobban tetszik nekik egy lekerekített, íves sarkú sokszög, mint egy éles csúcsú.

Forrás: Creative Commons by-sa fmc.nikon.d40

Az alakzatokkal valamilyen érzelmet is megjeleníthetünk a képeinken: szeretetet, ellenszenvet, harmóniát, haragot, örömöt, szomorúságot, békét, ellentétet, félelmet, izgalmat, vagy aggodalmat.
Az alakzatok egyik csoportját jelentik a mértani alakzatok. Ezek pontosan megfogalmazható matematikai képletek alkalmazásával keletkeznek. Ilyenek például a gömb vagy a kör, a kocka vagy a négyzet, a kúp vagy a háromszög és a henger. Egy másik formacsoport a "szerves", organikus formák gyűjteménye. Ezek a természetben előforduló alakzatokon alapulnak. Rendszerint lekerekítettek, szabálytalanok és görbék. Utóbbi formák érzelmi tartalma magas, energiát, drámaiságot sugallnak, a mértani alakzatok viszont nyugalomra és stabilitásra hangolnak.

Forrás: Some rights reserved:
Creative Commons Attribution-Noncommercial-Share Alike 2.5 Generic
Storn Cook

Más és más formákat szeretnek rajzolni a különböző vérmérsékletű emberek. Az érzelemgazdag emberek, akik harmóniát és szeretet óhajtanak látni maguk körül, hajlamosak lekerekített alakzatokat rajzolni, vagy a szeretet és nőiesség szimbólumának tartott formákat (például kör, spirál, nap, virág, szív, arc, ajak, szem stb.).

A gyakorlatiasabb emberek, akik szeretik a biztonságot, hajlamosak szögletes alakokat rajzolni, vagy lapos felületeket, vagy az anyagi biztonság szimbólumait (négyzetek, dobozok, ajtók, ablakok, falak, kerítés, létra, lépcső stb.).

A határozott emberek, akiknek szüksége van valamilyen csatornára, hogy levezessék mentális és fizikai energiáikat, hajlamosak háromszög-alakú vagy hegyes formákat rajzolni, vagy a férfiasság szimbólumait (csillagok, nyilak, cikkcakkok, gyémántok, korona, villám, motorcsónak, hegy stb.).

A baloldali kép, Storn Cook rajza, érdekesen kombinálja egymással az előbb leírt vonalvezetéseket. Első ránézésre Robin Hood, Arthur király és Sherlock Homes kombinációjának látszik az ábrázolt férfialak, legalábbis nekem. A jobbkezében látható jogart akár nagyítónak is lehet értelmezni, a szájában füstölgő pipa miatt, s egy nyomozónak az igazság kereséséről kell híresnek lennie. Egy király viszont a már vélt vagy felismert igazságot hivatott érvényesíteni, ezért sokszor ábrázolják harcias mezben. Robin Hood szintén az igazság harcosaként jelenik meg a köztudatban, mint az elnyomottak, szegények védelmezője. Eme utóbbi viszont gondoskodásra utal, amit inkább nőies tulajdonságnak vélnek. A kalap és a köntös nyak körüli részének íves, lekerekített, nőies vonalai erős kontrasztot jelentenek a férfias függőlegesek, dinamikus háromszögdíszítések és szögletes vonalak ellenpontozásával. Az egésznek együttesen humoros, groteszk hatása van. Az ellentétek miatt nem tud a szemünk egyszerűen átsiklani a kép fölött, meg kell állnunk, hogy megpróbáljuk értelmezni, s a bennünk keletkezett érzelmi és mentális zavart felszámolni.
Persze a képeknek éppúgy megvan a maguk sorsa, mint a könyveknek. Meglehet, a művész minderre azt mondaná, hogy gondolta a fene....

Két példa

Gyermeki arc

Erős, és gyakorlati jelentőségű érzelmi reakciókkal kell számolnunk a kutatók szerint az elénkbe tárt formák hatására. Melanie Glcoker és Norbert Sachser (münsteri Wilhelms Egyetem) fölfedezték, hogy a nőkre, de egyesek szerint a férfiakra is speciális hatással vannak a gyermeki arcarányok: a viszonylag nagy szemek, a kerek fej és a magas homlok az arc többi részéhez viszonyítva. Ezek a női agyban a jutalomközpontot ingerlik, amely a motivációért, örömérzetért és jutalmazásért felelős. Más agyi területek is dolgoznak egyidejűleg; azok, amelyek az arcok feldolgozásánál és a figyelemnél jutnak szerephez. A gyermeki séma előhívja a gondoskodási hajlamot, függetlenül a rokoni viszonytól.

A lekerekített fejformák, a nagyobb agykoponyai és kisebb arckoponyai rész szinte minden faj kicsinyeinél megjelennek. Ugyanazon okból találunk helyesnek, aranyosnak egy kismacskát vagy kutyát, amiért egy kisgyereket. Ez a látvány úgyszólván minden faj felnőtt egyedeiben csökkenti az agresszivitást. Közkeletű vélekedés, hogy a gyermekeket még egy keményebb verekedés alkalmával sem bántják. Meglehet, ilyen okokra vezethető vissza ez a viselkedés.

Jót játszhatunk, ha ellátogatunk a Face Research (Arckutatás) honlapjára. A fenti kép is onnan való. A sokféle lehetőség közül az az egyik, ha egy felnőtt és egy gyermeki arcot összehasonlítunk. Ehhez szándékosan egy női arcot választottam, mivel annak ívesebbek, lágyabbak, lekerekítettebbek a vonalai, mint egy férdiarcnak, ahogy azt már bemutattam az Arc rajzolása egérrel oldalon. Így tehát kisebb különbséget tapasztalhatunk, mint ha férfiarccal állítottuk volna párhuzamba a gyermeki portrét.

A két fotó között megjelenő rajz azt mutatja, hogy milyen irányban és mekkora távolsággal kell eltolni egy emberi fej karakterisztikus pontjait ahhoz, hogy felnőttfejből gyerekfejet kapjunk, vagy fordítva. A piros pontok a felnőtt archoz tartoznak, a sárgák pedig a gyermekhez. Jól látható, hogy a növekedésünk során elsősorban az arckoponyai rész növekszik, nyúlik meg hosszában, s emiatt a szemek relatíve kisebbé válnak az arc egészéhez képest.
A gyermeki fej testhez viszonyított aránya nagyobb, mint a felnőtteknél, a homlok széles és domború, a szemek, az orr és a száj viszonylag lejjebb helyezkedik el az arcon belül, mint a felnőttnél, nagy, kerek a szem, kicsi és rövid az orr, gömbölyű a pofa és kicsi az áll.

Forrás: Hybrid Images Gallery

A gyermeki arc látványára adott beidegzett reakciónk lehet az oka annak, hogy sokan szebbnek látják azokat a felnőtt női arcokat, amelyek megőriztek valamit a gyermeki arányokból. Kikapcsolódásképpen nézzük meg a baloldali képet, amely egykor elárasztotta a blogoszférát. Aude Oliva, Antonio Torralba és Philippe Schyns (PDF fájl) dolgozta ki ezt, és az ehhez hasonló hibrid képeket. Ez egy olyan mű, amely egy kisfrekvenciás képet (low pass filtering) kombinál egy nagy frekvenciással (high pass filtering). A végeredmény a két kép összefésülésével keletkezik.

Ha közelről nézzük a képet, akkor Albert Einsteint látjuk (mellesleg felnőtt arcarányokkal), ha pedig távolabbról (és esetleg hunyorítunk is egy kicsit a szemünkkel), akkor Marilyn Monroe-t. A színésznőt szépnek találták az emberek, s ha megfigyeljük, akkor láthatjuk is, hogy az arca részben megőrizte a gyermeki arányokat.

Mellékszál ugyan, de ha valakit felcsigázott a bemutatott példa, akkor még néhány szó erről a technikáról: a high pass filtering (felül áteresztő szűrés) azt jelenti, hogy a kép alacsony frekvenciás elemeit kiszürjűk, és csak a nagyfrekvenciás jeleket tartjuk meg. Vagyis a képünk finom részletei megmaradnak, de a nagyobb léptékű átmenetek eltűnnek. (Van erre High Pass beépülő modul is a GIMPben.) A High Pass szűrés éppen az ellentéte a Gauss-elmosásnak. Az utóbbi a nagyfrekvenciás jeleket tünteti el a képünkből.

Figyelő szemek

[Hogyan?]

Az emberi szempár is lenyűgöző hatással tud lenni ránk, hiszen a látványára hajlamosabbak leszünk mélyebben belenyúlni a zsebünkbe, mint azt különben tennénk.

A NewScientist egyik írása szerint Melissa Bateson és munkatársai (Newcastle University, UK) egy érdekes kísérletben váltakozva hol egy virágfotót, hol egy figyelő emberi szempárt ábrázoló fényképfelvételt helyeztek a munkahelyi kávézó becsületkasszája fölé függesztett árlistára. A dolgozók 2,76-szor annyit fizettek a fogyasztásukért azokban a hetekben, amikor egy szempárt láttak, mint amikor a virágot.

Saját magunkon is megfigyelhetjük, mennyire másként viselkedünk más emberek szeme előtt, mint ha egyedül vagyunk. Az érdekes csupán az, hogy a valóságban nem is kell egy eleven megfigyelőnek jelen lennie ehhez; elég, ha szempár formát észlelünk a környezetünkben. Szempár fölfedezési hajlamunk olyan erős is lehet, hogy valamilyen semleges mintázatban, például egy tapéta, vagy egy szőnyeg mintázatában is hajlamosak vagyunk szemet, arcot felismerni, ha ahhoz csak valamelyest is hasonló alakzatot látunk.