Dobókocka

2010 június

[Hogyan?]

1. ábra

Kapcsoljuk be az Inkscape-et. Megfelelnek az alapértelmezett dokumentumbeállítások (a Fájl —> Dokumentumbeállítások alatt bármikor módosíthatók).

A baloldali Eszköztárról válasszuk ki a 3D téglatest létrehozására szolgáló eszközt. Húzzunk vele egy hasábot a rajzlapunk középvonalába.

A menü alatti parancssáv balról a harmadik ikonjával mentsük is el mindjárt a hasábunkat kocka.svg néven, az Inkscape saját SVG-formátumában. Innentől kezdve gyakran mentegessünk munka közben, hogy egy esetleges lefagyáskor ne vesszen el a munkánk.

2. ábra

A téglatest vezérlőpontjai segítségével alakítsunk ki egy kockának látszó alakzatot. Ha az egyes pontokra, vagy az x-szel jelölt középpontra kattintunk és lenyomott bal egérgombbal húzogatjuk a pontokat, akkor meg fogjuk látni, hogy mi történik, s abból már rájöhetünk, hogyan készítsünk szabályos kockának látszó alakzatot a hasábunkból.

3. ábra

Váltsunk Kijelölőeszközre (legfelső az Eszköztáron), mire a test körül megjelenik a kijelölés befoglaló téglalapja, és kattintsunk még egyszer a kijelölésbe, hogy a forgatónyilakat lássuk. Tetszés szerint forgassuk el a testet valamelyik saroknyílnál megragadva olyan irányba és mértékig, amilyennek a majdani dobókockát szeretnénk látni.

Váltsunk át téglalaprajzoló eszközre (felülről az ötödik az Eszköztáron). A Ctrl számítógép-billentyűnket lenyomva tartva húzással rajzoljunk egy négyzetet tetszőleges helyre. A Ctrl használata ahhoz kell, hogy az élek egyenlő hosszúságúak legyenek.

4. ábra

5. ábra

Váltsunk kijelölésre, majd a parancssávban kattintsunk az objektum megkettőzésének gombjára (4. ábra). Kattintsuk be a lakatot az Eszközvezérlősávban, hogy méretarányos átméretezést tegyünk lehetővé, majd a Shift számítógép-billentyűnket lenyomva tartva kicsinyítsük a felső négyzetet a középpontja körül (ez utóbbihoz kell a Shift). Valamelyik csúcsánál álló nyílra kattintva toljuk egyszerűen befelé. Ezt a kisebb négyzetet csak átmenetileg fogjuk felhasználni, hogy a pöttyeinket ehhez igazítsuk (l. 5. ábra).

6. ábra

Váltsunk át körrajzoló eszközre (fentről a 7. az Eszköztáron) és megint a Ctrl számítógép-billentyűnk lenyomása mellett rajzoljunk egy köralakú pöttyöt, majd váltsunk kijelölő eszközre, és a pöttybe kattintva húzzuk a belső kis négyzet egyik sarkába.

Kettőzzük meg az első pöttyünket a parancssáv megfelelő gombjával, kattintsunk a felsőbe, és húzzuk a jobb felső sarokba. Ezután a Shift számítógép-billentyűnket lenyomva kattintsunk a baloldali pöttybe is, mire egyszerre mindkettő ki lesz jelölve, kettőzzük meg ezt az objektumot is, és belekattintva húzzuk a belső kis négyzet aljára.

7. ábra

Kattintsunk a belső kis segédnégyzetre, hogy kijelöljük, majd a Del(ete) számítógép-billentyűnkkel töröljük ki. Utána kattintsunk a nagy kék négyzetbe, és váltsunk vissza téglalap-rajzoló eszközre. A négyzet jobb felső sarkában megjelenő kis kört megragadva húzzuk lefelé, hogy íves sarkokat kapjunk.

Váltsunk vissza kijelölőeszközre, és húzzunk egy befoglaló téglalapot a kurzorunkkal a kék négyzet köré, mire az összes, a befoglaló téglalapba rajzolt objektumunkat kijelöli az Inkscape: a kék négyzetet és a négy kis korongot. Kettőzzük meg a csoportot, húzzuk félre a felső kockalapunkat, majd ezt a második csoportot is kettőzzük a parancssávból, és azt is húzzuk félre. Már majdnem megvan a kockánk három látható oldala, csak kicsit kell rajtuk módosítani.

Kattintsunk a kijelölés mellé valahová, hogy megszüntessük a kijelölést, majd jelöljük ki az egyik piros korongot, kettőzzük meg, és húzzuk be az egyik kockaoldalunk közepére, hogy öt pöttyünk legyen. Az elmozdításhoz használhatjuk finomigazításkor a számítógép-billentyűzetünk kurzornyilait is.

A megmaradt két négypöttyös oldal közül az egyik felső két pöttyét jelöljük ki (elsőbe katt, majd Shift mellett másodikba katt), kettőzzük meg a csoportot, és húzzuk be középre, hogy hatpöttyös oldalt kapjunk.

8. ábra

Megint rajzoljunk befoglaló téglalapot kijelölőeszközzel az egyik pöttyös oldalunk köré, hogy a hozzá tartozó összes objektumot kijelöljük, és az Útvonal menüjéből válasszuk az összevonást. Erre egy piros színű, lyukacsos kockaoldalt kapunk. A másik két oldalra is végezzük el ezt a műveletet.

9. ábra

Ha már mindhárom kockaoldalt összevontuk a pöttyeikkel, akkor megint jelöljük ki egyszerre mindhárom oldalt egy téglalapot húzva köréjük a kijelölőeszközzel, és a parancssávból hívjuk meg a Kitöltés-körvonal ablakát (ferdén futó ecsettel jelezve). A Kitöltés fül alatt válasszuk az Egyenletes színt, és állítsunk be tetszőleges színt magunknak az RGB, vagy HSL... stb. skálákon. A jelenleg kiválasztott szín kódja f1da7bff volt. A fekete körvonalat egyelőre hagyjuk meg.

Kattintsunk a kijelölés mellé, hogy megszüntessük a csoportos kijelölést, majd kattintsunk a kék 3D kockánkba a kijelölőeszközzel, és bekapcsolt lakat mellett kissé nagyítsuk fel, hogy az oldalai nagyobbak legyenek a lekerekített sarkú kockaoldalainknál.

10. ábra

Kattintsunk a hatpöttyös oldalra, és húzzuk nagyjából a kockatestünk felső lapja fölé. Az Útvonal menüjéből válasszuk az Útvonaleffektus-szerkesztőt. Az effektusok legördülő menüjéből válasszuk a Burkológörbe-deformációt, majd kattintsunk a Hozzáadás gombra.

11. ábra

A Burkológörbe-deformáció alatt mind a négy (felső, alsó, bal és jobboldali) útvonal legyen bekapcsolva. Ezek után menjünk sorban, kattintsunk a Felső hajlítási útvonaltól jobbra eső első ikonra, mert a rajzvásznon akarunk szerkeszteni. Utána a képablakban már látjuk a felső útvonalat és a két végpontját. A baloldali végpontot megragadva húzzuk a kockatest bal felső sarka fölé, a jobboldali végpontját pedig a kocka jobb felső sarka fölé (l. 12. ábra).

12. ábra

Lépjünk vissza az Útvonaleffektus-szerkesztő ablakába, és kattintsunk a rajzvásznon történő szerkesztés ikonjára a Jobboldali hajlítási útvonal sorában. A képablakban értelemszerűen fektessük rá a kockatest sarkaira a két újabb útvonalvégpontot, ahogy az előző esetben is tettük.

13. ábra

Végezzük el ezeket a műveleteket az Alsó és a baloldali hajlítási útvonalra is. Ha nem látunk jól, akkor csak nagyjából tippeljük meg, hova kell húzni a végpontokat, mert mindenképpen érdemes egy második körben megint végigmenni mind a négy oldalon a pontosításhoz. Dolgozzunk nagy nagyításon, hogy jól lássuk a kocka sarkait. A 13. ábrán a hatpöttyös oldal már fel van fektetve a kockatest felső lapjára.

14. ábra

Hasonlóképpen fektessük fel az öt- és négypettyes oldalt is. A 14. ábrán az az állapot látható, amikor már mind a három lekerekített sarkú kockaoldalt felfektettük a 3D téglatestünkre.

Váltsunk Bézier-görbe rajzoló eszközre (alulról a nyolcadik az Eszköztáron), és kattintással és húzással rajzoljuk körül durván a lekerekített sarkú drapp kockánkat. A sarkoknál a kattintás után a kék szögletes háttérkocka csúcsaiig húzzuk a csomópontok fogantyúit, mert így kell majd utólag a legkevesebbet igazítani a rajzunkon. Elég, ha az íves részeknek csak két végpontot veszünk fel.

15. ábra

Váltsunk Útvonal-csomópont eszközre, ha készen vagyunk a nyers befoglaló rajzzal, és a csomópontokra kattintva azok szükség szerinti odébbhúzásával, és a forgatókarok hosszának és elfordulási szögének változtatásával pontosan fektessük fel az új körvonalunkat a kockalapjaink köré.

16. ábra

Hívjuk meg a Kitöltés ablakát, és a Kitöltés fül alatt kattintsunk először az Egyenletes színre, mire a már megszokott sötét vajsárga színt kapjuk. Utána váltsunk a Sugaras színátmenet ikonjára. Itt kattintsunk a Szerkesztés gombra. Erre felbukkan a Színátmenet-szerkesztő ablaka.

17. ábra

Itt a fázisok legördülő menüjére kattintva láthatjuk, hogy két fázisunk van. Kattintsunk az alsóra, a félig átlátszóra. Alul a F(ényesség) skálán álltsunk be egy sötétebb színt, és az A(lfa) skála csúszkáját toljuk el a maximális 255-ös értékig, hogy teljesen átlátszatlan színt kapjunk (pl. 67550bff).

Utána a legördülő menüben lépjünk vissza a felső, világosdrapp fázisra, majd nyomjuk le alatta kétszer a Fázis felvétele gombot.

18. ábra

Álljunk a legördülő menüben a legfelső, legvilágosabb fázisra, és növeljük a fényességét csaknem fehérig (249-es skálaértékig például). Ez már egy négyfázisú színátmenet.

19. ábra

A képablakban a sugaras színátmenet vezérlőpontjaiba kattintva arrébb tolhatjuk a színátmenet középpontját, kihúzhatjuk szélesebbre és magasabbra a színátmenetet, és majd a fázishatárokra kattintva azokat is eltolhatjuk. Ha nagyjából beállítottuk az átmenetet, akkor váltsunk kijelölőeszközre, és az eszközvezérlősáv megfelelő gombjával léptessük az íves kockatestünket a három pöttyös oldallap alá.

20. ábra

A Kitöltés-körvonal ablakában kattintsunk a Körvonalrajzolat fülre, és válasszuk a nincs körvonal lehetőséget (X).

Kattintsunk a kék szögletes segédkockánk csücskére, és húzzuk ki a rajzlap területéről.

Hogy jobban lássunk, készítsünk színes hátteret a kockánk mögé: válasszuk a téglalap-rajzoló eszközt, és húzzunk vele egy téglalapot, amely a majdani képünk alapja lesz. Számítsuk bele azt is, hogy majd árnyékot is fog vetni a kockánk. Ha az utolsó használatból ittmaradtan íves téglalapot rajzol az eszközünk, akkor az ív végpontját adó kört húzzuk vissza a téglalap csúcsába. A Kitöltés ablakában a Kitöltés fül alatt válasszuk a Lineáris színátmenetet, a színátmenetek legördülő menüjéből pedig válasszuk ki a kockatesthez használt sötétaranydrapp-fehér négyfázisú átmenetet. Váltsuk a körvonalrajzolat fülre, és ott válasszuk a Nincs megrajzolva lehetőséget (X).

21. ábra

A képablakban fordítsuk el a színátmenetet úgy, hogy függőlegesen álljon, és alul legyen a fehér fele. Váltsunk kijelölőeszközre, és az eszközvezérlősáv léptetőgombjával tegyük legalulra a téglalapunkat.

Jelöljük ki mindhárom pöttyös oldalunkat (elsőre kattintás, másik kettő Shift+kattintás), és a Kitöltés ablakának Körvonalrajzolat füle alatt válasszuk a Nincs megrajzolva lehetőséget (X).

22. ábra

Kattintsunk a rajzlapunk mellé, hogy megszüntessük a csoportos kijelölést, majd egyesével menjünk végig a pöttyös oldalainkot, jelöljük ki először a hatost, és a kijelölőtéglalap alsó-középső nyilánál fogva toljuk egy kissé följebb az alját, a jobboldali középső nyilával pedig toljuk egy kissé balra a jobb szélét. Az ötpöttyös lapot föntről lefelé és balról jobbfelé nyomjuk egy kissé össze, a négypöttyös lapot pedig jobbról balra és föntről lefelé lapítsuk egy kicsit. Az a lényeg, hogy a kocka külső körvonalai mentén ne változtassunk az oldalakon, viszont a kockánk kapjon kissé rézsút levágott éleket.

23. ábra

Váltsunk Bézier-eszközre, és rajzoljunk négyszögeket a pöttyeink köré, majd jelöljük ki mind a hármat egyszerre, és a Kitöltés ablakában a kitöltés fül alatt fessük őket egyenletes feketére. Utána szüntessük meg a kijelölést, egyesével megint jelöljük ki őket, és léptessük a pöttyös oldalak alá.

Most állítsuk be az oldallapok színeit attól függően, hogy honnan akarunk megvilágítást adni a kockánknak. Most jobbról-felülről jön a fény: az íves sarkú kockasziluettünk sugaras színátmenetét durván már ehhez is igazítottuk. Kattintsunk sorban a pöttyös oldalak vajsárga színébe, és a kitöltés ablakában világosítsunk vagy sötétítsünk rajtuk, szükség esetén módosítsunk a telítettségen is. Utána igazítsuk az új állapothoz a kijelölt íves kockaalapunk 4-fázisú sugaras színátmenetét. A Kitöltés ablakában a Kitöltés fül alatt a sugaras színátmenet ikonjára kattintva megjelenik a színátmenetünk. Ha a Szerkesztésre kattintunk, akkor annak felbukkanó ablakában utólag is módosíthatunk a fázisaink színén. Most például a legalsó, legsötétebb fázist még tovább sötétítettem a F(ényesség) skálán.

24. ábra

A 24. ábrán látható, hogy a végső képen milyen fáziseltolásokat alkalmaztam az íves kockaalap kiszínezéséhez. Ehhez a képablakban válasszuk az Eszköztáron alulról a második eszközt, amellyel a színátmenetünk helyét, irányát és fázishatárait beállíthatjuk.

25. ábra

A 25. ábrán akkor már azt is megmutatom, hogy a lineáris színátmenettel kifestett téglalap háttérnél milyen fáziskiosztást kellett alkalmazni ahhoz, hogy egy elmosódott horizont is keletkezzen a kocka mögött, fokozva a térérzetet.

26. ábra

A csomópont és útvonal eszközre váltva igazíthatunk még a kocka jobb felső csúcsán is, hogy ne domborodjon ki annyira.

Utolsó lépésként az ellipszisrajzoló eszközzel rajzoljunk egy vízszintesen fekvő ellipszist, az Eszköztár legalsó, színpipetta eszközével vegyünk mintát a háttér legfelső, legsötétebb színéről, hogy arra fessük az árnyékot. A Kitöltés ablakában az Elmosást állítsuk be aszerint, hogy milyen magasra akarjuk tenni a kockát a vízszintes felületünk fölé. Minél távolabb van attól, annál elmosódottabb és halványabb az árnyék. Most 40,0-re állítottam be az elmosás mértékét. Kijelölőeszközzel kattintsunk az árnyékra, és ha kell, lapítsuk függőlegesen és húzzuk szét vízszintesen, majd toljuk el úgy, hogy összhangban legyen a fény beesési irányával. Most ezért balra esik a levegőben szálló kockától.

A segédletnek használt 3D kék kockát most már kijelölés után kitörölhetjük a képből (Delete).

27. ábra

Hozzuk méretre a képet: a Szerkesztés menüjéből válasszuk a Minden kijelölését, figyeljünk arra, hogy a lakat legyen zárva az Eszközvezérlősávban, és a magasságot vagy a szélességet felülírással állítsuk be ugyanebben a sávban. Kattintsunk a rajzlap mellé, majd jelöljük ki újabb kattintással csak a színátmenetes téglalap-hátteret.

28. ábra

Exportálás bitképbe: a parancssáv megfelelő ikonjára kattintva meghívható az exportálás ablaka. Ügyeljünk arra, hogy a színátmenetes háttér-téglalap legyen kijlölve. Adjunk megfelelő nevet a fájlunknak (a .png kiterjesztést beállítja az Inkscape), rakjuk Tallózással a kiválasztott mappánkba.

29. ábra

Az Exportálás gomb lenyomása után kis időre még felvillan az exportálás folyamatát jelző ablak is.

A tutorialképek előállításához GIMP for Windows 2.6.4 képfeldolgozó programot, a címképhez Inkscape v0.47.1 vektorgrafikus programot használtam fel.