RSS 2.0 értesítő RSS 2.0

Keresés a honlapon
.

Legfrissebb oldalak

GIMP-pel festett húsvéti tojások. Húsvéti GIMP tojás
Húsvéti tojások festése egérrel és GIMP rutinokkal.
Hópehely motívum. Hópehely motívumok
Klónozás és alakítás Inkscape szűrőkkel.
Oszlopcsarnok fantázialényekkel. 3D oszlop
Csavart torony
Fantázialények
GIMP 2.8 ecsetdinamikával rajzolt oszlopok és fantázialények.
Absztrakt csigaház képe. Csigaház és társai
Alakzatcsoport ráfektetése tetszőleges útvonalra. Inkscape tanulmány és tutorial.
3D fogaskerekek. 3D fogaskerekek Inkscape-pel
Az Inkscape "Mozgás" kiterjesztés használatának egyik módja.
Régi és új gimp nyitólapja. GIMP 2.6 és 2.8
Néhány gyakorlati szempont a GIMP 2.8 használatával kapcsolatban.
  Fölfelé mutató nyíl.

Wilber.
A képek a GIMP 2.2.15, 2.4.2, 2.6.4 és 2.8 programmal, illetve Inkscape v0.47.1 programmal készültek a
Sourceforge logo.
és az Inkscape.org jóvoltából.


Creative Commons License
Adatvédelem
Utolsó frissítés: 2014 április

Képjátékok — Mozgó forgástest II: alapkép

2008 március

A kurzorral a képekre állva beindul a "minifilm", akinek a böngészője pedig ezt nem engedi meg, az kattintson rá a képre.
Forgó szövegszalag.
Mozgókép mérete: 99,3 kB

A forgó szalagfelirat és a földgömbutánzat készítéséhez egyaránt a GIMP GAP (GIMP Animation Package) csomagját használtam, bár hasonló jellegű képet anélkül is készíthetünk, magával az alapprogrammal és nagy türelemmel, egyenként rakva össze a képkockákat.

A ferde, dőlt tengely mentén forgó alakzatok látványosak, és nem is nehéz az elkészítésük. Az idő javarészét nem is a mozgókép előállítása teszi ki, hanem az ahhoz felhasznált alapképek legyártása.


Forgó földgömb.
Mozgókép mérete: 491,0 kB


Alapkép elkészítése

1. ábra

Új kép létrehozásának ablaka.

Első lépésként készítsük el a szöveges képet, mert ez a leírás a forgó felirat előállítását ismerteti, de hasonló elven készült a földgömbutánzat is. A GIMP főablakában kattintsunk a Fájl-ra, és annak legördülő menüjében pedig az Új... sorra. Az első ábrán látható ablak fog felbukkanni. Ha jól akarjuk látni munka közben a betűinket, és szebb kialakítást szeretnénk elérni, akkor érdemes a véglegesnél nagyobb képmérettel kezdenünk, amit később majd kicsinyítünk. Az ábrán látható, hogy 1000x1000 képpontos nagysággal indultam, amely a fehér hátterű sorokba kattintással, az eleve megadott érték kitörlésével és helyette az új adatok bebillentyűzésével állítható be.

Ugyancsak a láthatóság érdekében állítsunk be valamilyen háttérszínt, például feketét, vagy hagyjuk meg az alaphelyzetben beállított fehéret, bár a szövegünk átlátszó hátterű lesz, és ebben az állapotában is fogjuk felhasználni.

A képünket mentsük el tetszőleges néven. A változatosság kevéért most nem .xcf kiterjesztést adtam a képnek (bár később majd arra alakítjuk át), hanem .jpg-t, csak hogy kiderüljön, abban is dolgozhatunk, nemcsak XCF-ben, a GIMP saját képformátumában. A példabeli kép az alapszoveg.jpg nevet kapta.

A szöveg beviteléhez kattintsunk az Eszközök legördülő menüjéből a Szöveg sorra. A Gimpünk főablakában megjelennek ennek beállításai. A betűtípusra a Sans-t választottam, betűnagyságra 100-t, betűszínre pedig az eedd82 html-kódú aranyszínt, bár ez utóbbi csak abból a szempontból érdekes, hogy jól elütő színe legyen a háttértől. A szövegírás részletesebb ismertetése a Világítógomb (10-12. ábra), vagy a 3D térháló oldalon (1-4. ábra) olvasható.

2. ábra

Kijelölés növelésének ablaka.

Ha a szövegünk elkészült, pozicionáljuk a helyére a billentyűzetünk kurzornyilaival (érdemes a kép középvonalától egy kissé feljebb elhelyezni, mert a későbbiekben alkalmazott Leképezés gömbre funkció ekkor tudja a legjobban érvényesíteni). Ha vékonynak találjuk a betűinket, akkor a Kijelölés alatt kattintsunk a Növelés sorára, amire felbukkan a 2. ábrán látható ablak. A kis nyilakkal, vagy kézi bebillentyűzéssel állítsunk be annyi képpontot, hogy a betűink vastagabbak legyenek, de még ne folyjanak egybe (ez most 2 képpontnyi volt), majd nyomjunk OK-t.
Ha nem találjuk el elsőre, akkor a Szerkesztés alatt a Visszavonással visszaállíthatjuk az eredeti állapotot, vagy a Kijelölés Növelésével játszadozva érhetjük el végül is a célunkat.

3. ábra

Színátmenet alapbeállításai.

Hogy izgalmasabb legyen, színezzük át a feliratot a szivárvány színeire. Ehhez kattintsunk a képablakunk Réteg címszava alatt felbukkanó Szöveget kijelöléssé sorhoz tartozó felbukkanó ablak felső sorára, amivel a betűinket kijelöltethetjük.

Most akkor az Eszközök címszó legördülő menüjéből válasszuk ki a Festőeszközök közül a Színátmenetet. A GIMPünk főablakában ennek a fő beállítási lehetőségei jelennek meg, melyek egy részlete a 3. ábrán látható. A majdani rétegegyesítési módra megfelel a Normál, az Átlátszatlanságra a 100%, a Színátmenetek melletti téglalapba kattintva felbukkanó átmenet fajták közül pedig válasszuk ki a Full saturation spectrum CCW-t (telített spektrum, óramutató járásával ellenkező irányban). A színátmenet lefutási formájára jó a Lineáris, és Ismétlést nem alkalmazunk.

4. ábra

Színátmenetes festés eredménye a képablakban.

Ha a kurzorral a képablakban a feliratunk bal szélső határától a jobb széléig kattintással és húzással mozgatjuk a kurzorunkat, majd felengedjük az egérgombot, akkor a 4. ábrán látható eredményhez jutunk. Most már érdemes a Párbeszédablakok címszó legördülő menüjéből rákattintanunk a Rétegek sorra, hogy felbukkanjon az 5. ábrán látható ablak, amelyben látszik a képünk szerkezete. A legalsó, fekete réteg az, amelyet háttérként állítottunk be, hogy a föléje kerülő, átlátszó szövegrétegünket jobban lássuk (az átlátszóságot a szürke, sakktáblaszerű háttér jelzi). Az illusztráción már az az állapot látszik, amikor a szövegrétegünket mindjárt meg is dupláztuk: ehhez kattintsunk a Rétegek ablakának alsó sorában látható hat gomb közül balról a negyedikre.

5. ábra

Rétegek ablaka megduplázott szövegréteggel.

A duplázással a legfelső rétegünk lesz az aktív réteg (ennek drappos szürkés a háttere), de mindjárt kattintsunk rá az alatta lévő átlátszó rétegre, hogy ez legyen a munkarétegünk, mert most ezen fogunk dolgozni.

A két réteg azért kell, mert még egy további hatást viszünk be a feliratunkba: domborúvá is tesszük. Ha valaki nagyobb képpel, betűmérettel dolgozik a jelenleg megadottnál, akkor ez az utóbbi hatás szembetűnőbb lesz, mint a mostani példánál.

A domború felület kialakításához a "Buckaleképezés" funkciót fogjuk használni, ahol majd megadhatunk egy "mélységi" térképet, hogy mihez igazítsa a programunk a szivárványszínű betűink domborúvá alakítását. Ezt a térképet célszerű fekete-fehérben elkészítenünk, mert azzal boldogul a legjobban és legpontosabban a GIMP.

6. ábra

Színek beállításának ablaka.

Ehhez az Előtér és a Háttér színét állítsuk fekete-fehérre, ha nem ezen a két színen állnánk. A Párbeszédablakok menüjében kattintsunk a Színekre. Ennek ablaka (6. ábra) felbukkan. Ránézésre is látható, hogy nagyon sokféleképpen állíthatjuk benne a színeinket. A korábbi tutorial-oldalakon már többféle módszerrel megismerkedtünk, de most még könnyebb dolgunk van, mint eddig, mert a két alapszínt kell beállítanunk. A színátmenetes négyzetbe kattintva megjelenik egy "szálkereszt". Ha ezt húzással a négyzet bal alsó sarkába visszük, akkor megkapjuk a fekete színt (html #000000), ha pedig a jobb alsó sarokba, akkor a fehéret (html #ffffff).

Az illusztráció egy köztes állapotot mutat: amikor a jobb alsó sarok felé mozgatjuk a szálkeresztet.

Ha az egyik színnel megvagyunk, akkor kattintsunk a másik, még meglévő színünket mutató téglalapba (baloldalt alul), s most azt állítsuk be. A téglalapok sarkánál látható kettős nyílra kattintva csereberélhetjük egymással az Előtér- és Háttérszínt.

Ezzel elő is állt az a két szín, amellyel elkészítjük a mélységi térképünket.

7. ábra

Fekete-fehér térkép buckaleképezéshez.

Nem kell mást csinálnunk, csak megint a Színátmenetes festést használnunk (l. 3. ábránál), csak most a Színátmenet melletti téglalapba kattintva felbukkanó választékból az Előtérből háttérbe RGB átmenetet választjuk ki, a Formák közül pedig nem a lineárist, hanem a formázott (gömbölyű)-t, és a középső rétegünkben megint a feliratunk bal szélétől a jobb széléig húzunk egyet a kurzorunkkal (bár ennél a formánál tulajdonképpen mindegy, honnan hová vezetjük a kurzort, mindig ugyanazt az eredményt fogjuk kapni). A cél az, hogy a betűink közepe fehér legyen, a szélük meg fekete. Ha az első kísérlet fordítva sikerült, akkor a Színátmenet főablakában (l. 3. ábra) az átmenetet ábrázoló téglalaptól jobbra eső kis négyzetbe kattintsunk bele, és akkor fordított lesz a színlefutás. Ezzel a beállítással ismételjük meg a műveletet, s most már jó lesz az eredmény.

8. ábra

Görbék ablaka.

Legfeljebb egy hiányossága lesz: mint látható a 7. ábrán, kicsi a különbség a világosabb és a sötétebb képpontok fényessége között. Ha ezt használjuk fel, akkor a betűink ugyancsak laposak lesznek, ezért kontrasztosítunk rajtuk. Erre most a legalkalmasabbnak a Színek menüjében található Görbék funkció bizonyult a legalkalmasabbnak, amelynek ablaka a 8. ábrán látható.

A GIMP mindjárt az Érték csatornában állva dobja fel az ablakunkat, és a többi alapbeállítás is jó. Ha a ferdén emelkedő egyenes közepén rákattintunk egy pontra, akkor jobbra-lefelé húzással az ábrán látható görbét állíthatjuk be, és a képablakunkban megfigyelhetjük az eredményt, mert ott azonnal látható (mivel a 8. ábrán láthatóan az Előkép eleve ki van jelölve). Ha elégedettek vagyunk a kontraszttal, akkor nyomjuk le az OK gombot.

A 9. ábrán már az eredmény látható: ez jó is lesz mélységi térképnek a szivárványos rétegünkhöz.

9. ábra

Fekete-fehér térkép kontrasztosított változata.

10. ábra

Rétegek ablak középső, fekete-fehér szövegsávval.

Most a Rétegek ablakában kattintsunk a legfelső, szivárványos rétegünk sávjára, hogy ez legyen az aktív rétegünk, mert akkor végre jöhet a domborítás művelete, de előbb szűntessük meg a kijelölést: a Kijelölés címszó alatt kattintsunk a Semmit feliratra.

Ezután a Szűrők legördülő menüjéből a Leképezés alatt kattintsunk a Buckaleképezésre, mire a 11. ábrán látható ablakot dobja fel a GIMP.

11. ábra

Buckaleképezés felbukkanó ablaka.

Jobboldalt legfelül a Buckaleképezés alapjául szolgáló "térképréteget" választhatjuk ki a legördülő menüből. Erre most válasszuk ki az előzőekben előállított, fekete-fehér szöveges rétegünket. A Leképezés típusánál ízlés szerint választhatunk: jelen esetben nekem a legjobban a gömbszerű leképezés tetszett (szóba jöhetett volna még a lineáris, vagy a szinuszos). Az irányszög csuszkáját tologatva azt állíthatjuk be, hogy milyen irányból kapják a betűink a megvilágítást, a Megemeléssel és a Mélységgel a kidomborodás mértékén állíthatunk, a Környezővel pedig a megvilágítás kontrasztosságán változtathatunk. A többi alapbeállítás meg is felel nekünk, ezért ha készen vagyunk, akkor nyomjuk le az OK-t.

Már a Buckaleképezés előnézeti ablakában láthattuk, hogy a betűink szélei "cakkosak", mert ez a funkció vésetet próbál utánozni. A következőkben ezt tüntetjük el.

Még mindig a szivárványos rétegünkön állunk. Ha most az Eszközök menüjéből a Kijelölőeszközök alatt rákattintunk a Szín szerinti kijelölésre, és a kurzorunkkal a betűinket körülvevő területre kattintunk valahová, akkor a program minden részt kijelöl, ami nem betű. Ha ezt a területet megnöveljük, például 2 képpontnyival (Kijelölés címszó alatt Növelés, l. 2. ábra), akkor a 13. ábrán látható kijelöléshez jutunk: a betűink peremét "levágja" a szaggatott vonal.

Most a Szűrők menüjéből az Elmosás alatt kattintsunk a Gauss-elmosásra. Ennek az ablaka a 12. ábrán látható. Az Elmosás sugarát változtatva az Előképen ellenőrizhetjük, hogy mekkora az a még legkisebb érték, amely ahhoz szükséges, hogy a betűinknek egyenletesen elmosódó pereme keletkezzen. Ez a példában vízszintesen és függőlegesen 4-4 képpontot (pixel, px) jelentett. Ha már tetszik az eredmény, akkor nyomjunk OK-t. s akkor a betűink a 13. ábrán láthatóvá alakulnak.

12. ábra

Gauss-elmosás ablaka.

13. ábra

Elmosott szélű betűk.

Szüntessük meg a kijelölést: a Kijelölés címszó alatt kattintsunk a Semmit-re. A fekete-fehér, mélységi térképet biztosító rétegünkre már nincs szükség, ezt tehát ejtsük ki: A Rétegek ablakban kattintsunk ennek a sávjára, majd a legalsó sor jobboldali szélső gombjára. Még mindig az eredeti szövegrétegünk van meg, annak ellenére, hogy már jó sokat dolgoztunk rajta. Ez kisebb, mint az 1000x1000 képpontos képünk. Ha a további műveletekbe nem szeretnénk belezavarodni, akkor hozzuk a kép méretére. A képablakunkban a Réteg legördülő menüjében kattintsunk a Réteg kép-méretűvé alakítása sorra. Ettől a szivárványos betűink helye nem változik meg, de most már tudjuk pontosan az őket tartalmazó réteg méretét, s erre a tudományra szükségünk lesz az alábbiakban.

Mint már említettem, a majdani mozgóképünkhöz a Leképezés gömbre funkciót fogjuk használni, s ez széjjel fogja húzni vízszintes irányban a szövegünket, ezért, hogy túljárjunk az eszén, mi azt előtte össze fogjuk nyomni.

14. ábra

Réteg arányainak megváltoztatása.

A képablakunk Réteg címszava alatt legördülő menüből hívjuk meg a Réteg átméretezése funkciót, melynek ablaka a 14. ábrán látható. Ez eddig 1000x1000 képpont volt, de most vízszintes irányban a felére akarjuk összenyomni. Ha azt szeretnénk, hogy a szélességi és hosszúsági adatok közül csak az egyik változzon, akkor a soruktól jobbra látható láncképre kattintsunk rá, s ezzel "láncraverjük" a helyes értékünket, ami jelen esetben a magasság. A szélesség dobozába kattintsunk bele és írjuk át az eredetileg 1000-es értéket 500-ra.

Az interpoláció maradjon köbös, és nyomjuk le az Átméretezés gombot.

15. ábra

Duplázott felirat.

Ezután a Rétegek ablak alsó sorában balról a negyedik gombra kattintva duplázzuk meg a feliratos rétegünket. A kettő közül az egyiket toljuk át a túloldalra: az Eszközök menüjéből az Átalakítóeszközök közül válasszuk ki az Áthelyezést. A kurzorunkkal álljunk rá a rétegünk valamelyik színes pontjára és kattintással-húzással vigyük át a réteget a képünk túloldalára, hogy egymás mellett látsszon a két mondat. (Ha a réteg átlátszó területére kattintunk, akkor nem működik ez a funkció.) A finomigazítást a billentyűzetünk kurzornyilaival végezhetjük. Úgy állítsuk be a rétegünket, hogy a képen 2 db 500x1000 képpontos, egymás mellett fekvő, pontosan a képhatárig terjedő blokkunk legyen. Ezután ellenőrizzük, hogy a felső átlátszó rétegünk-e az aktív. Ha nem, akkor kattintsunk rá a Rétegek ablakában, majd a képablakunk Réteg címszava alatt kattintsunk az Összefésülés lefelé sorra, s ezzel előáll a 15. ábrán látható, 1000x1000 képpontos, immáron viszont dupla feliratot is tartalmazó képünk, amelyben a fekete háttér csak segédlet: a lényeg az átlátszó feliratos szövegréteg.

A mozgóképünkhöz végső soron összesen két kiindulási képre lesz szükségünk. Egy 300x300 képpontos sima fekete háttérképre, és egy 600x300 képpontos, azaz kétszer olyan széles, átlátszó alapú szövegrétegre.

Először kicsinyítsük le az 1000x1000 képpontos képünket 300x300-asra. A képablakunkban a Kép címszó alatt kattintsunk a Kép átméretezése sorra. Erre egy nagyon hasonló ablak fog felbukkanni, mint amilyennel már találkoztunk a réteg átméretezésénél (l. 14. ábra), csak most ez az egész képre, annak összes rétegére vonatkozik, és még az X-Y-felbontáson is változtathatnánk, de ezt nem tesszük, hanem csak a Képméret Szélesség vagy Magasság értéke közül átírjuk 300-ra az egyiket (ha a láncot nem kapcsoltuk be, akkor a másik automatikusan igazodik a kép méretarányához). Nyomjuk le az Átméretezés gombot, és már le is kicsinyítettük a képünket.

16. ábra

Rajzvászon átméretezése.

Az utolsó simítások következnek: ezt a szövegréteget is kettőzni fogjuk vízszintesen, de ehhez előbb át kell állítani a képünk alapját 600x300 képpontosra. Kattintsunk a képablakunkban a Kép címszó alatt a Rajzvászon mérete sorra. A 16. ábrán látható ablakot fogja feldobni a GIMP. A rajzvászon méretének szélességi és magassági adatait tartalmazó sorok melletti láncra megint kattintsunk rá, hogy a magassági értékünk változatlanul 300 képpont maradjon majd, a szélességet viszont írjuk át 600-ra.

Ha ezek után rákattintunk a Méret módosítása gombra (legalul jobbról a második), akkor az előnézeti ablakban láthatóan az eredeti, 300x300-as képünk a bal szélre tolódva fog megjelenni. Ez remek is: megint nyomjuk le a Méret módosítása gombot.

Most már csak ugyanazt a műveletsorozatot kell végigcsinálnunk, mint amelyet a 15. ábránál leírtam: duplázni a szövegréteget, egymás mellé tolni és a felsőből kiindulva összefésülni lefelé. Akkor hátra is dőlhetünk, letörölvén a verejtékcseppeket a homlokunkról. Ha kitöröljük a fekete háttérréteget a képünkből annak a rétegsorára kattintva a Rétegek ablakban, majd ugyanott a legalsó és jobbszélső gombot lenyomva, akkor el is készült a fő alapképünk a mozgóképünkhöz. Ezt mentsük el .xcf kiterjesztéssel egy mappába, amelyet külön erre a célra nyitottunk, például alapszoveg.xcf címen, mint ahogy az a 17. ábrán látható.

17. ábra

Szöveges alapkép mozgókép előállításához.

Az .xcf kiterjesztésre azért van szükség, mert a GIMP Animation Package (Video plug-in) abból tud dolgozni. A másik, még szükséges alapkép annyira egyszerű, hogy arról csak a mozgókép előállításánál lesz szó.


A kép készítéséhez GIMP for Windows 2.4.2 képfeldolgozó programot használtam a sourceforge.net jóvoltából.


 
Kezdőlap | GIMP tutorialok 1. | GIMP tutorialok 2. | Inkscape tutorialok | Képsorozatok | Honlaptérkép | Pihentetőül | Kapcsolat | Lap tetejére

Creative Commons License
Ahol másként nincs jelezve, a honlap tartalma a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 3.0 Licenc feltételei szerint használható fel.
Szerző: Improcyon