3 tipp abszolút kezdőknek (kétnyelvű)
3 Tips for Absolute Beginners (bilingual)

Mottó:
Más kárán tanul az okos

2009 április

Kezdő korunkban hajlamosak vagyunk ki sem látni a fejünkből, van elég bajunk anélkül is, hogy a GIMP minden lehetőségében elmélyednénk. Egyszerre túl sok is volna ennyi új dolgot áttekinteni. Ezért megosztom néhány tapasztalatomat, milyen apró trükkök kerülhetik el a figyelmünket: hátha könnyebbé teszik mások életét.

Ezen az oldalon három témával foglalkozom: mit tehetünk, ha a GIMPünk hajlamos lefagyni/kiakadni, hogyan kapcsolhatjuk ki-be a párbeszédablakos sávokat, ha nagy képen dolgozunk, és előképes ablakokban hogyan láthatjuk nagyobb méretben a feldolgozandó rétegünket.

Védekezési technikák lefagyás/összeomlás ellen

A szerencsésebb felhasználók nem találkoznak ezzel a problémával, amely számítógép- és operációs rendszer függő. Nekem viszont volt vele bajom, ezért kifejlesztettem ellene néhány védekező taktikát.

1. A GIMP saját képformátumában (.xcf) elmentett képen dolgozzunk, mert abban őrződik meg a legtöbb információ (például a kijelölés), s összeomlás, kiakadás esetén ennek használatával ér minket a legkisebb veszteség.
2. Munka közben gyakran mentsük a képünket, akár minden sikeresnek mondható átalakítási lépés után is. Így legfeljebb egy művelet eredményét veszítjük el, ha a GIMP kiakad.
3. Ha nagyobb lélegzetű művön dolgozunk, és már hosszabb ideje vannak megnyitva ugyanazok a párbeszédablakok vagy a képablak, akkor előfordulhat, hogy egyes elemeik elkezdenek bizonytalanul működni: például nem látszanak a sorok a legördülő menükben, vagy egyes kattintásokra nem reagál a program. Ekkor érdemes az illető ablakot becsukni, majd újra megnyitni. Ezzel általában meg is szűnik a hibás működés. Ha képablakot kell emiatt becsuknunk, akkor azért ne felejtkezzünk el arról, hogy a bezárt, majd újra megnyitott képnél már nem tudunk élni a visszavonási műveletekkel, mert a kép "múltját" ilyenkor elveszítjük.
   Ilyenkor becsukás előtt még megpróbálhatunk elvégezni néhány műveletet: amilyen funkciót nem tudunk behívni a képablak menüsorából, az még mindig elérhető marad számunkra, ha jobb egérgombbal a képbe kattintunk, amire felbukkan a képmenü. Abban még mindig képesek működni a máshogy már el nem érhető funkciók. Hozzuk a képünket olyan állapotba, amelyben már nem okoz kárt, ha elvesznek a visszavonási előzmények, s csak ezután zárjuk be, majd nyissuk meg újra a képet.
4. Az időnkénti ablakbecsukást-újramegnyitást akkor is érdemes használni, ha MÉG nem jelentkeznek hibajelenségek, de már régóta dolgozunk, a GIMPünk hajlamos a lefagyásra, és nincs szükségünk a műveleti előzményekre. Abban, hogy minél kevésbé legyen szükségünk a visszavonási előzményekre, nagy segítségünkre lehet az a módszer, ha a képben rétegenként megőrzünk egy-egy feldolgozási állapotot, azaz másolatot készítünk a rétegről, s a másolaton dolgozunk tovább. Ezt több lépcsőben is megtehetjük.
5. Sok apró részletből álló kijelölés alkalmazásakor is kiakadhat a programunk, ha a számítógépünk processzora 100%-ig leterhelődik, s egy árva kattintás/utasítás sem tudja oda betenni a lábát, mert hajszálnyi rés sem nyílik erre. Ez leginkább akkor fordul elő, ha nagyobb képpel dolgozunk. Ha viszont a kijelölés előtt csökkentjük a kép nagyítását, pl. 50%-ra a képablak állapotsávjában található legördülő menüből, akkor a kijelölés után zavartalanul folytathatjuk a képfeldolgozást

Tab billentyű oldalsávok elrejtésére és visszaállítására

A GIMP 2.6.x sorozat használói nagy képes munkáknál beleütközhetnek abba a problémába, hogy a párbeszédablakok sávjai eltakarják a kép szélét, pedig éppen azon kellene dolgozni. Ezen könnyű segíteni: a billentyűzetünkön nyomjuk le a Tab billentyűt, mire az oldalsávok eltűnnek a képernyőről, a Tab újbóli lenyomására pedig visszaállnak.

Párbeszédablakok átméretezése

Több olyan funkció is van a GIMP-ben, amelyhez saját előnézeti ablak tartozik, ahol láthatjuk a rétegünket, vagy annak egy részét. Vannak esetek, amikor határozottan megnehezíti a dolgunkat az, ha az előnézeti képnek csak egy részét látjuk, de az összhatást nem. Ennél még súlyosabb az eset, ha magában az előnézeti ablakban kellene dolgoznunk, mint a Szűrők —> Torzítás —> I-görbítés esetében, de a túl kicsi előkép miatt nem látjuk jól a munkaterületet.

Ha a képernyőnk felbontása lehetővé teszi, akkor a funkcióablakokat átméretezhetjük. Legcélszerűbb valamelyik sarkukra ráállni a kurzorral, s amikor felbukkan a kurzor mellett a kétirányú nyíl képe, akkor kattintással és húzással átlós irányban megnövelni az ablak méretét. Ettől általában a teljes képméretig megnövelhetjük az előnézeti képünket. A baloldali alsó képen a Gauss-elmosás ablaka látszik eredeti méretében, ahogy felbukkan a képernyőn, jobbra pedig az átméretezett változata mutatja a teljes méretű feldolgozandó képet (az illusztráció kicsinyítve lett).